Tagja a Brit Filmakadémiának, a Brit Újságíró Szövetségnek, és alapító elnöke a Hampstead Alkotó Közösségnek. Nemzetközi kiállítások kurátora, mint például a Brit Filmakadémián július végéig látható Korda-tárlat. Tavasszal az Amnesty International és az Európai Bizottság londoni székhelyén állították ki fotóit. Jelenleg a kultúrák közötti párbeszéd európai évének, "Kultúrák a mi utcánkban" elnevezésű fotópályázat nemzetközi zsűrijének tagja.

A Kultúrsokk megjelenése kapcsán Ardó a Népszabadságnak elmondta, hogy olyan olvasókat szólít meg, akik "nem egyszerűen pár napos turistaélményként akarják megélni Magyarország látszatát". Ardó szerint úgy is gondolhatunk az életünkre, mint egy, a gyerekkortól mélyen elsajátított, érzelmekkel átszőtt bonyolult szokásvilágtérképre, mellyel mindennapjainkat navigáljuk. Mivel többnyire csak néhány hétre utazunk el egy új országba, szokásvilágba, épp ezért nem ér minket gyakran kultúrsokk. Nem érezzük az elmélyült orientáció drámai szükségét. Az új szokásvilág, amelybe belecsöppenünk, legfeljebb felcsigázza a kíváncsiságunkat. És ha nem minden élmény pozitív is, könnyen tudjuk viszonylag kockázatmentesen vonzónak tekinteni a másik kultúrát. A kultúrsokk általában pár hónap után érinti meg az embert, amikor az új már nem annyira új, viszont még mindig és sokszor zavaróan, érthetetlenül más. Hiszen a nézelődő mást szokott meg, és azt rendszerint önkéntelenül jobbnak is tartja.

A Kultúrsokk! Magyarország könyvet szerzője azoknak szánja, akik szeretnék jobban megérteni a magyar kultúrát, az embereket, az összefüggéseket. Még akkor is, ha csak rövid időre érkeznek, sőt nem is váltanak jegyet, mégis szeretnék magyar férjüket-feleségüket, kollégájukat eredeti szokásviláguk kontextusában látni és interpretálni. Mindezek után nyilvánvalóan nem szokványos útikönyről van szó, hanem "szatirikus kulturális antropológiai könyvről utazóknak és mindazoknak - többek között üzletembereknek, diplomatáknak, újságíróknak és művészeknek - akik nem érik be a felületes, gyakran félrevezető benyomásokkal. Ezért szeretnék megérteni, hogy a más miért más, a szokás miért az, ami, milyen rögeszmék és érzékenységek tartanak fogva, mi a humor vagy a sértődés forrása, hogyan viszonyulnak egymáshoz az emberek stb."

A könyv megírásának előzménye és ihletője, hogy amikor Ardó a Londoni Egyetemen a kultúrközi kommunikáció témakörében kutatott, gyakran derült ki számára különféle beszélgetésekből, hogy még tanult és érdeklődő emberek is keveset tudnak a magyar kultúráról. De legalább kérdezgetnek. Egy idő után arra gondolt, könyvbe foglalja a visszatérő kérdésekre adott válaszait, mégpedig objektív, akadémikus eszmefuttatás helyett a szatíra műfajában, az irónia-önirónia hangján.