Még kevésbé fogadható el az a levél, amelyet az IRM fogalmazott meg  Strasbourg kérésére, és  amely egyebek között  olyan szélsőségesen elfogult, hamis állításokat tartalmazó “dokumentumra” hivatkozik,  mint a kommunizmus fekete könyve. És nem lehet egyetérteni azzal a nyilatkozattal,  melyet Bárándy Gergely tett az MSZP honlapján és  amely megismétli  a jelképtörvény  /  és  az ezzel foglalkozó említett Ab.-határozat/ legnagyobb hibáját:  összemossa a különböző jelképeket és a mögöttes eszmerendszert.

Sokkal inkább kell támaszkodni egy  2004-es nyilatkozatra, melyben egyebek mellett ez olvasható: “A vörös csillag öt ága az öt világrész  munkásainak összefogását jelképezi. …tehát sorsuk jobbítása iránti jogos igényét is szimbolizálja, ekképpen tiltása egyenlő a világon átívelő testi-lelki nyomor igenlésével, megszüntetésének tagadásával.” Ezt a nyilatkozatot mások mellett aláírta Gyurcsány Ferenc, Herczog  Edit, Krausz Tamás, Szigeti Péter, Tamás Gáspár Miklós.

Az MSZP nem helyezkedhet arra a tudománytalan, a történelmi tényeket semmibe vevő  hibás álláspontra, mint az AB,  mely “nem látott okot arra,  hogy a közvélemény által is egységesen kezelt önkényuralmi rendszerek között bármiféle megkülönböztetést tegyen.”  Határozottan le kell szögezni,  hogy a kommunista eszme, és az ezt is jelképező vörös csillag  nem azonosítható az eszmét eltorzító, bűnös sztálinizmussal.  Aki ezt megteszi,  hasonló  azonossági jelet kell, hogy tegyen a kapitalizmus és a fasizmus közé.   Mint  Hegyi Gyula utal rá  “a piacgazdaság elve sem azonos a kapitalizmus születésének borzalmaival,   a gyarmatosítással, a rabszolga-kereskedelemmel, a gyermekmunkával.”  De ha ez nem elég meggyőző, az egyértelműen antikommunista II. János Pál szavaira odafigyelhetünk:  “ A kommunizmus annak a vadkapitalizmusnak az ellenreakciójaként jött létre, amelynek megváltozása jelentős mértékben éppen a szocialista eszméknek köszönhető.” Martini, milanoi érsek pedig ezt mondta:  “ Lehetetlen egy tollvonással megszüntetni egy évszázadot a kommunizmus bűneire hivatkozva, miközben az eszmének elévülhetetlen érdemei voltak az európai szociális gondolkodás formálásában, a kultúra alakításában.”

Az összemosás  durva  hibának minősül akkor is,  ha a jelenlegi hazai helyzetből indulunk ki. Igaza van  Bárándy Gergelynek, amikor ezt mondja: “Az árpádsávos zászlóval semmi probléma nincs, mikor bevonul a történelmi zászlók között, de ugyanez a zászló, ha egy bőrfejű egy neonáci tüntetésen lobogtatja feje fölött, miközben szidja a zsidókat és a cigányokat, egészen más jelentést kap.” Elfogadhatatlan azonban, hogy hozzáteszi:  “ A vörös csillagnál is ez a helyzet.”  Hol, mikor  fordult elő a vörös csillag ilyetén használata. Egyáltalán elképzelhető ilyen szituáció?  A vörös csillag egy esetben fejezhet ki rasszista eszméket: ha pl.  neonácik   zsidó sírokra, vagy szobrokra mázolják. És  épeszű ember el tudja képzelni,  hogy aki valamilyen alkalommal vörös csillagot visel, az a gulágot kívánja vissza, vagy  meg akarja alázni a sztálinizmus áldozatait, ezek hozzátartozóit?

Ezzel  ellentétben  akár azt is állíthatjuk, hogy a vörös csillag tiltása sértheti azokat  akik pl.  a vörös  csillagot viselő szovjet katonáknak köszönhetik életüket, felszabadulásukat,  akik a Kádár-rendszer tagadhatatlanul létező eredményeinek köszönhetik  életkörülményeik javulását, stb.  És talán arról sem feledkezhetünk meg, hogy a sztálini önkény áldozatai között jócskán voltak olyanok,  a kik a vörös csillagot tekintették eszméik jelképének.

 A különbség teljesen nyilvánvaló: az az eszme, amelyet a horogkereszt, vagy a nyilaskereszt képvisel,  teljesen azonos a gyakorlattal,  a vörös csillag esetében az e jelképet is felhasználó sztálinista gyakorlat az eszme megtagadása volt. A horogkereszt kapcsán sokan hivatkoznak a szvasztikára mondván, hogy a vörös csillaghoz hasonlóan ennek is más eszmei háttere volt. A szvasztika azonban elsősorban Indiára volt jellemző, a nyugati kultúrkörben komolyabb szerepe nem volt addig,  míg a nácik jelképül nem választották. A vörös csillag ezzel szemben az egész világon elterjedt, azonos jelentéstartalommal. Nem véletlenül énekelte meg már Ady  Endre is a Csillagok csillaga című versben.  Vajon volt-e költő, aki versben dicsőítette  a nyilaskeresztet, vagy a horogkeresztet? 

Egy elkerülhetetlen törvénymódosítás során a jelkép-törvényt össze kellene vonni a közösség elleni izgatásra vonatkozó jogszabállyal és valóban csak a gyűlöletkeltéssel, rasszizmussal,  uszítással összefüggő  jelképhasználatot kellene büntetni. Egy ilyen jogi szabályozás esetében  gyakorlatilag fel sem merülhet, hogy a vörös csillag, vagy a sarló és kalapács ordas eszmék hirdetésével párosul. Ugyanakkor az árpádsávos lobogó használata a Bárándy által leírt helyzetben megvalósítja azt, noha jelenleg nem is szerepel a tiltott jelképek között. Ebből következik, hogy a jelképek felsorolása is feleslegessé válik. Jelenleg az a furcsa helyzet,  hogy egy jelkép puszta  használatát nagyobb  jogsértésnek tekintik,  mint azt, ha valaki valóban ordas eszméket hirdet, ilyen könyveket ad ki és propagál,  utcai megmozdulásokon a legkülönbözőbb formában náci, nyilas jelszavakat skandál, stb.

Kerekes Ottó