Az év végére már megérkezhetnek a szakembereink a terepre - mondta lapunknak Marc Perrin de Brichambaut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára azzal kapcsolatban, mikor indulhatnak meg a szervezet Afganisztán északi határát megerősítő projektjei.
Közép-Ázsia az együttműködés terepe lehet
Az ötvenhat államot tömörítő EBESZ miniszteri tanácsa tavaly döntött úgy, hogy a szervezetnek aktívabban részt kell vállalnia Afganisztán biztonságosabbá tételében, a határvédelem megerősítésére koncentrálva. A főtitkárság tizenhat projektet dolgozott ki, amelyeket támogatnak a szomszédos közép-ázsiai államok. - Ezek között van a határőrök, a vámosok, a kábítószerügyben illetékes nyomozók kiképzésre, mind Afganisztánban, mind a többi közép-ázsiai országban - részletezte a francia diplomata. A projektekről azonban az állandó tanács dönt majd, remélhetőleg a jövő héten.
Magyarország részéről politikai támogatásra és képzésben járatos szakértőkre van szüksége az EBESZ-nek: ez is szóba került a főtitkár tegnapi budapesti látogatásán. A szervezet az ENSZ-szel, a NATO-val és az Európai Unióval is tartja a kapcsolatot, hogy kiiktassák az esetleges átfedéseket a képzések területén.
Brichambaut hangsúlyozta, nagy szó, hogy az 56 miniszter egyetértett abban, hogy Afganisztán sorsa mindegyikünk biztonságát befolyásolja, legyen szó akár a kábítószer-kereskedelemről, akár a szélsőségességről, akár a többi EBESZ-tagországba átgyűrűző bűnözői tevékenységről. - Az EBESZ három kulcsszereplőjének, az Egyesült Államoknak, az EU-nak és Oroszországnak közös érdeke a Kaukázus és Közép-Ázsia stabilitása és biztonsága, s ezen a területen együttműködésre van lehetőség. Ez nem könnyű, mert régi ellentétek feszítik a területet, és új konfliktusok is kialakulhatnak - figyelmeztetett a főtitkár.
A Közép-Ázsiában ismét kialakuló nagyhatalmi versengéssel kapcsolatban Brichambaut nem aggodalmaskodik. Mint emlékeztet, Oroszország hagyományosan jelen van a térségben, újabban az USA is, az EU Közép-Ázsia-politikát dolgozott ki, Kína pedig maga is ázsiai ország. - Ez sok lehetőségnek nyújt teret a kereskedelem, a befektetések, a regionális együttműködés terén. Nem feltétlenül versenyről beszélnék, inkább annak a felismeréséről, hogy a közép-ázsiai országok fejlődésének szilárd támogatás kell, hiszen maguk is erős hatalmakká válnak, mint például Kazahsztán, amely 2010-ben az EBESZ elnökségét is betölti - magyarázza Brichambaut. Szerinte az EBESZ azért sem jelentéktelen szereplő a térségben, mert a szervezet öt irodát vezet Közép-Ázsiában (az üzbegisztánit egy magyar diplomata irányításával). - Úgy gondolom, hogy az EBESZ-t komolyan veszik a régióban - mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy Kazahsztán például jó pár évig kampányolt az elnökség megszerzéséért.