A kormány pályáztatás nélkül dönt az uniós támogatások negyedének, úgy 1900 milliárd forintnak a felhasználásáról. A parlament pedig arra is felhatalmazta a kabinetet, hogy minél gyorsabban költsék el ezt a pénzt. A kiemelt projektek gyorsítását szolgáló harminc új jogszabály, illetve módosítás ugyanis alig néhány hónap alatt futott át az Országgyűlésen. A teljes építési folyamatot - az előkészítéstől az engedélyezésen át a kivitelezésig - átfogó intézkedéscsomagban, illetve az ezzel összefüggő országos területrendezési terv módosításában Sólyom László köztársasági elnök sem talált kivetnivalót. A gyorsítósávra tett beruházások így zöld hullámban száguldhatnak a befejezésig.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kategóriáját az Új Magyarország fejlesztési tervről (ÚMFT) szóló törvény hozta létre, két évvel ezelőtt. Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter már februárban bejelentette: a kormány átfogó intézkedéscsomaggal kívánja gyorsítani ezek megvalósítását.

- Az uniós pályázatok révén új esélyt kapott az ország a felzárkózásra, amit nem szeretnénk elszalasztani. A jogszabályi környezet, illetve gyakorlat azonban magában rejti a késlekedés állandó veszélyét - magyarázta. A gyorsító program fő célja az eljárások egyszerűsítése és a bürokrácia visszaszorítása. Ennek érdekében az új jogszabály lehetővé teszi az összevont engedélyezési eljárást: a szakhatóságok és a közműszolgáltatók közös helyszíni bejárás keretében állapítják meg a beruházás megvalósításának feltételeit, és ettől később sem térhetnek el. Egyszerűsítették és gyorsították a kisajátítást, a tervpályázatok lebonyolítását, a környezetvédelmi engedélyezést és az építésügyi eljárásokat. A kiadott építési engedélyek ugyan megfellebbezhetők, de például a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken megvalósuló beruházásokra ennek nincs halasztó hatálya - így az építkezés ettől függetlenül megkezdhető.

Csakhogy a civil szervezetek szerint ezzel gyakorlatilag értelmét veszíti ez a jogintézmény, hiszen melyik bíróság fog bontásra kijelölni egy több milliárd forintot érő objektumot? A több ezer hektárt érintő területátsorolást a területrendezési törvény részeként szavazta meg a parlament. (Kiemelt honvédelmi területnek nyilvánították többek között Budapest, Győr, Pécs és a Balaton-felvidék bizonyos térségei mellett Bugacot is.) A jogorvoslati eljárásokat a HM-területeken kívül is gyorsították.

Az új szabályok mögött erős kormányzati szándék áll. Minél nagyobb számban és minél gyorsabban kell állami támogatáshoz juttatni az ÚMFT koncepciójához illeszkedő, de az egy-két fordulós pályázati rendszeren át nem vihető programokat.

A kiemelt projekteket az érintett miniszter, regionális fejlesztési tanács, illetve az NFÜ javaslatára a kormány hagyja jóvá. Az eljárás átláthatóságának érdekében az NFÜ egységes eljárásrendet dolgozott ki, amelynek elsődleges célja a kockázatok kiszűrése. Minden projektnek ugyanazt az utat kell bejárnia, függetlenül a javaslattevőtől. A kormány évente kétszer dönt arról, hogy az elképzelések közül melyek kerülhetnek a kiemeltek közé.

Az eredetileg az ÚMFT 14 operatív programját magába foglaló kategória néhány hónap alatt mind a projektek száma, mind a megítélt támogatások összegét tekintve a többszörösére bővült. Idén júniusban 358 tervet soroltak ide, összesen 1900 milliárd forintos forrásigénnyel. Szembetűnő a közlekedési beruházások túlsúlya.

A beruházások között akad néhány meglepő. Vajon milyen nemzetgazdasági érdeket szolgált egy 542 méter hosszú útszakasz felújítása 3,8 millió forintért? Sok vihart kavart a szegedi Ligetfürdő helyén megvalósuló Aqualand támogatása is. A Hunguest Hotel Zrt. - a szocialista kötődésű nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás cége - és a városi önkormányzat közös vállalkozásához hárommilliárd forintot biztosít a kormány. (A város az 1,5 milliárdot érő fürdőt viszi be apportként, a Hunguest pedig hárommilliárd forintot bankhitelből.) A hivatalos indoklás szerint a beruházással egyedi dolog jön létre: a régió legnagyobb élményfürdője, amely a térség idegenforgalmi fejlesztésének bázisa lehet.

A kiemelt projektek előrehaladása - az ÁSZ megállapítása szerint - eddig nem volt értékelhető. Februárban még csak hat projektre kötöttek szerződést, igaz, ebből kettő megvalósítása 45 milliárdot tesz ki. Az NFÜ lapunknak elküldött tájékoztatása ennél jóval többről, összesen húsz támogatási szerződésről szól. De a bürokrácia radikális csökkentésére tett erőfeszítések eredményét látják abban is, hogy a Daimler-Benz végül Magyarországot választotta új autógyárának helyszínéül.

Úgy tűnik, a kiemelt projektek minden gondra gyógyírként hatnak. Egyszerre segítik az építőipart, az uniós csatlakozással vállalt közlekedési és környezetvédelmi beruházások kivitelezését, az ország infra-strukturális elmaradottságának csökkenését és a lakásállomány állapotának javítását. Ráadásul mindezt jó minőségben, gyorsan, szakszerűen és jogszerűen. Legalábbis az NFÜ szerint.

A megrendelésükre készült szakértői vélemény szerint viszont a kiemelt beruházások többségénél az akcióterv és a kedvezményezettek által kidolgozott anyagok nem adnak megfelelő támpontot a fejlesztések tartalmának teljes és részletes megismerésére. Az Állami Számvevőszék pedig jelentésében kiemeli, hogy a csaknem 30 milliárd forintból megvalósuló XXI. századi közoktatás projekt költséghatékonysága és pénzügyi megalapozottsága a rendelkezésre álló dokumentumokból nem ítélhető meg teljes körűen. A támogatás hasznosulásáról ugyanis sem a projekt adatlapja, sem a megvalósíthatósági tanulmány nem tartalmaz elegendő információt. A program pénzügyi költségvetése mindösszesen két oldal.