Biztosította az íreket a találkozó után rendezett sajtóértekezleten, hogy az EU nem fog rájuk erőszakolni semmilyen megoldást. Nincs semmiféle határidő, ameddig meg kellene találni a megoldást az ír népszavazási elutasítás által okozott helyzetre - mondta, de utalt rá, hogy a jövő év júniusában európai parlamenti választások lesznek, és az EU tagállamainak addigra tisztába kell jönniük a kérdéssel, hogy a nizzai vagy a lisszaboni szerződés alapján választanak-e. (Jelenleg a 2001-es nizzai szerződés szabályozza az EU döntéshozatali mechanizmusát.) Szavai szerint mindenesetre "mindent megtesz azért, hogy az EU a 27-ek egységes családjaként haladjon előre, és senkit se hagyjon hátra".

A francia elnöki hivatal Dublinban kiadott közleménye szerint Sarkozy azt is hangsúlyozta Cowen előtt, hogy elkötelezett a lisszaboni szerződés iránt, és örömmel nyugtázza, hogy a szerződés írországi elutasítása ellenére folytatódik a lisszaboni szerződés ratifikálásának folyamata az EU többi tagállamában.

Cowen válasza szerint az ír kormány először is alaposan meg akarja érteni milyen aggodalmak miatt szavaztak nemmel az EU intézményi és döntéshozatali mechanizmusát megreformáló szerződés elutasítói a június 12-i ír népszavazáson. Ennek megértése elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy helyesen döntsön később a folytatásról - mondta. Biztosította Sarkozyt, hogy a szükséges belpolitikai konzultációk után az ír kormány részletesen megvitatja a dolgot EU-partnereivel is a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács októberi ülésén. Addig is türelmet és megértést kért az EU-partnerektől.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország államfője azért utazott az ír fővárosba, hogy helyben tájékozódjék az EU-szerződés írországi elutasításának okairól. Érkezésekor pár száz tüntető fogadta Dublinban. Médiajelentések szerint a francia elnök kijelentette a múlt héten, hogy az íreknek új referendumot kellene rendezniük a lisszaboni szerződésről; a tiltakozók emiatt fogadták haraggal. Újságírók kérdéseire felelve, Sarkozy tagadta a Cowen ír kormányfővel közösen rendezett dublini sajtóértekezleten, hogy ilyesmit mondott volna.

Az írországi euroszkeptikusok egyebek között azzal érveltek a népszavazás előtti kampányban, hogy a lisszaboni szerződés lényegében a francia és a holland népszavazáson 2005-ben elutasított EU-alkotmány enyhén módosított, felmelegített változata.

Írország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelynek alkotmánya megköveteli, hogy népszavazás döntsön az ügyben. Ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés életbe léphessen, minden EU-tagállamnak ratifikálnia kell. (MTI)