A 2006-os önkormányzati választáson több mint félezer társadalmi szervezet indított képviselő- vagy polgármesterjelöltet. Az Országos Választási Iroda a civilek eredményéről nem készített külön összesítést, de az tudható: főként a tízezer lakosúnál nagyobb településeken voltak sikeresek, és több száz - elsősorban - képviselői mandátumot szereztek.

- A képviselőséget nem célnak, hanem eszköznek tekintjük, ami segít abban, hogy hatékonyabban láthassuk el alapfeladatunkat, a város múltjának, hagyományainak, értékeinek őrzését - fogalmazott érdeklődésünkre Cserti Tibor, aki a Nagykanizsai Városvédő Egyesület elnökeként 2006-ban harmadszor jutott be a közgyűlésbe. - A testületben első kézből értesülhetünk a várost érintő ügyekről, így a megfelelő információk birtokában tehetjük meg javaslatainkat, esetleges bírálatainkat. Fontos az is, hogy az üléseken tett észrevételeinknek nagyobb súlya van, mintha "a pálya széléről kiabálnánk be."

A bankalkalmazottként dolgozó Cserti Tibor szerint egyesületük - amely a tagdíjak és az szja-felajánlások révén évente 300-500 ezer forintból gazdálkodik - a választási sikerek után sem veszített aktivitásából. Mint mondta - s ezt több helyi politikus is megerősítette - az önkormányzati munka mellett rendszeresen szerveznek helytörténeti kiállításokat, előadásokat, emléktáblát állítanak, templomfelújítást támogatnak, Nagykanizsát bemutató kiadványokat készítenek.

A Nagykanizsai Városvédő Egyesület kiemelkedően aktívnak számít, de jócskán akadnak még olyan civil szervezetek, amelyek a képviselői hely megszerzése után is sokat tesznek a helyi közösségért. A Fertődért Egyesület például - amely egy képviselőt delegálhatott az osztrák határhoz közeli kisváros testületébe - amellett, hogy részt vesz a település irányításában közterületi nagytakarításokat, fesztiválokat rendez. A Siklósi Vállalkozók Egyesülete az elmúlt két önkormányzati választáson egyaránt két - listás - jelöltet juttatott be a baranyai város közgyűlésébe. Az egyesület képviselői nincsenek benne a várost irányító koalícióban, de nem is tartják magukat ellenzéknek, tudtuk meg Hullmann Bélától, a szervezet ingatlanközvetítéssel foglalkozó elnökétől és képviselőjétől. Hullmann szavai szerint az egyesület igyekszik szakmai alapon támogatni a városházi döntéseket. Az egyesületet 1995-ben negyvenen alakították, a cél az volt, hogy az önkormányzati döntéseknél lobbizzanak a helyi vállalkozókért. Jelenleg a szervezetnek 33 tagja van, s az egyesület havonkénti összejövetelén 10-15-en vesznek részt. A találkozók afféle fejtágítók a vállalkozókat érintő jogszabályokról.

A komlói közgyűlésbe 2006-ban három képviselőt delegált Honismereti és Városszépítő Egyesület koalíciót kötött a települést irányító MSZP-vel, így még alpolgármesteri poszthoz is hozzájutottak. Mindezek ellenére Szarka Elemér, a városszépítők elnöke azt mondta: az 1982-ben alapított egyesület 140 tagja nem a választásokra összpontosítja erejét, hisz számos programjuk 20-25 éve működik. Ilyenek a kegyeleti megemlékezések, az orgonakoncertek a Komlóval szomszédos Mánfa község Árpád-kori templomában, a városvirágosító akciók és a nemzetközi diáktáborok.

Akadnak viszont olyan szervezetek is, amelyek esetében a választások óta éppen a civil jelleg megóvása jelent feladatot. Szolnokon például a pártokra jellemző belviszály robbant ki a választáson eredményesen szereplő két nagy civil szervezetben. A Szolnokiak Szolnokért, valamint a Városvédők és Városszépítők Egyesülete választási szövetséget kötött azért, hogy sikerüljön civil képviselőt juttatni az önkormányzatba. Sikerült is: egy nyugalmazott katonatiszt kapta a legtöbb szavazatott a jelöltjeik közül, így a listás helyet neki ajánlották fel. Az első évben még jól működött a szövetség, később azonban a civilek többször kifogásolták: képviselőjük már nem áll ki azon célok mellett, amelyek a szervezeteknek fontosak voltak. Nem harcolt például a Damjanich uszoda bezárása ellen, s nem vett részt az uszoda megtartása ügyében indított népszavazási kezdeményezésben sem. Emiatt többen már a "civilektől független" képviselőként aposztrofálják őt.

Juhász Attila, a Political Capital Institute kutatási igazgatója tudósítónk érdeklődésére úgy fogalmazott: a civil szervezetek helyi politikai szerepvállalásában nagyon leegyszerűsítve háromféle stratégia figyelhető meg. Vannak valóban aktív, a helyi közösségért eredményesen dolgozó szervezetek. Mellettük azonban ott vannak az inaktív választási szervezetek, valamint az olyan "álcivil" egyesületek, klubok, szövetségek, amelyek csak a magyar társadalomra jellemző politika- és pártellenesség miatt használják a civil jelzőt.

Hasonlóan vélekedik Horváth Csaba, történész-politológus, a Pécsi Tudományegyetem docense is. Szerinte azonban nem csak az a baj, hogy a települési képviselő-testületekben sok az "ál- és megélhetési civil." Úgy véli, már önmagában az sem helyénvaló, hogy a civilek választáson indulnak, politikai szerepet vállalnak. Ez ugyanis szerinte nem az ő dolguk. A képviselő-testületekben, vagyis politikai közegben nehéz függetlennek maradni, az "elpártosodás" veszélye fenyegeti őket, elveszíthetik eredeti értékeiket, alapelveiket, céljaikat. Ennek különösen akkor nagy az esélye, ha - mint például korábban Pécsett - a választás nyomán a civilek jelentik a testületben a mérleg nyelvét.

Horváth Csaba szerint a civil szervezeteknek, ahogy Nyugat-Európa legtöbb országban, kizárólag "kívülről, a politikától kellő távolságra" kellene érdekeiket érvényesíteni, kontrollt gyakorolni. Csakhogy Magyarországon mindezt nem könnyű megvalósítani. A támogatási rendszer hibái miatt a valóban független, valóban civil szervezetek a létükért küzdenek, az önkormányzatok, állami szervezetek nagy többsége pedig kerüli a társadalmi egyeztetéseket, ritkán hallják meg a civil hangokat.

A nagykanizsai városvédők nem csak politizálnak: tavaly emléktáblát is avattak