- Az adórevizorok néhol elismerték, hogy a német hatóságok kérésre tartanak vizsgálatot - mondta az érintett, de nevük elhallgatását kérő cégek vezetőire hivatkozva Tóth Boldizsár.

Az APEH sajtóosztálya kérdésünkre tagadta, hogy a SoKo-akciókban érintett magyar társaságok bérmelyikénél is adóellenőrzést tartottak volna. - Ha indultak volna ilyen vizsgálatok, az adótitokra tekintettel akkor sem árulhatnánk el részleteket - közölték.

Tóth Boldizsár és az ország különböző pontjain vizsgálat alatt álló cégek azonban váltig állítják: a vizsgálat - akár elismeri az APEH, hogy német kérésre rendelték el, akár nem - a németországi munkavégzéssel összefüggésben zajlik. Érdekes módon az érintett cégeknél szinte nem is vizsgálnak mást, csak azt, hogy a német-magyar kettős adózást kizáró egyezmény által érintett bevételek után rendben megfizették-e az adót.

A SoKo-cégeknek ettől függetlenül is meggyűlt már a bajuk a magyar adóhatósággal, illetve a Pénzügyminisztériummal. Kiderült ugyanis, hogy a Németországban kiküldetésben foglalkoztatottak munkájából származó árbevétel után Magyarországon még le kell róniuk az iparűzési adót, annak ellenére, hogy Németországban már adóztak ez alapján.

A németországi munkaügyi razziákban érintett magyar cégekre idehaza elsőként az ügyészség és rendőrség csapott le. Német kérésre jogsegély keretében házkutatást tartottak ötven vállalkozás magyarországi székhelyén és több cégvezető otthonában. Nemrég - ugyancsak a német társhatóság kérésére - az OEP szólította fel a cégeket, hogy visszamenőlegesen igazolják a kiküldetésben foglalkoztatott dolgozóik E101-es igazolásának kiállításához szükséges feltételek meglétét. A jelek szerint most az APEH következik a sorban.