Az AB előtt támadta meg a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere. Kósa kérdésünkre leszögezte: a jogszabály egyértelműen alkotmánysértő, hiszen a testület korábbi határozatában kimondta, hogy a hivatalok regionális átszervezéséhez a parlament kétharmados döntésére lett volna szükség.
Szükségből sértett alkotmány?
Ezzel szemben feles többséggel határoztak. A kabinet a politikus szerint most ennél is messzebb ment, hiszen rendeleti úton írta felül a kétharmados törvényt. Emiatt a jogszabály azonnali megsemmisítését kéri.
Korábban az önkormányzati törvény úgy szólt: a "fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (...) államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv". A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés a "fővárosi, megyei" fordulatot kivette a jogszabályból, így téve lehetővé a hivatalok regionális átszervezését. Ezt semmisítette meg az AB.
- Az egyeztetések nem vezettek eredményre, így a kormány csapdába került - állítja Ivancsics Imre közigazgatási jogász, a Pécsi Egyetem docense. Szerinte alkotmányellenes lett volna, ha visszaállítják a megyei szervezeteket, és az is, hogy megtartották az AB által kifogásolt regionális struktúrát. De valamit tenni kellett, mert ha a megsemmisített jogszabály helyett nem bocsátják ki az új kormányrendeletet, ezek a szervek működésképtelenné válnak. Akkor pedig egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő hatósági eljárás - például építési vagy gyámügyek - ellehetetlenült volna. Ivancsics úgy véli, nem volt túl elegáns, hogy a jogszabályt éppen a hatályba lépés napján, vagyis július 1-jén hirdették ki.
Kósa másként látja: miután az AB a határozat indoklásában a megyei struktúra mellett érvel, a kormánynak meg kellett volna szüntetnie a regionális közigazgatási hivatalokat. Így bizonyos benne, hogy a rendeletet megsemmisítik. Ezt Ivancsics sem vitatja, mert a jogszabály kétségkívül éppúgy alkotmányellenes, mint a június 30-ával hatályon kívül helyezett "jogelődje".
Ivancsics nem érti, hogy a kormány több mint fél évig miért nem állt elő saját törvénymódosítással, és azt sem, más előterjesztés híján a Fidesz javaslatát a parlamenti többség miért nem volt hajlandó napirendre tűzni - februártól májusig tizenegyszer mondtak rá nemet. Az ellenzék a jogszabály eredeti szövegét hozta volna vissza, vagyis azt, hogy a hivatalok megyei szinten működnek.
Ősszel az egyeztetések folytatódnak. Úgy tűnik, a pártoknak nem lesz sok idejük a huzakodásra: az AB, ha a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatban beadvány érkezik, azt már szeptemberben napirendre veszi.