A szabadságolásokkal terhelt nyári ülésén nem változtatott a kamaton az MNB monetáris tanácsa, bár akadt, aki emelt, s olyan is, aki csökkentett volna, így élénk vita alakulhatott ki. A hírre visszaerősödött a délelőtt kissé gyengülő forint.
Tartja a kamatot és a forintot a jegybank
A piac azt a döntést várta, hogy marad a 8,5 százalékos magas kamat, s előzetesen az elemzők zöme arra az álláspontra helyezkedett, hogy innen már csak lefelé visz az út. Nos, a kilátásokat illetően nem igazított el a monetáris tanács ülése s az azt követő sajtóértekezlet sem. Hiába nagyon erős a forint, hiába kihívás ez a vállalkozóknak, az MNB szempontjából az izmos valuta kedvező az infláció megfékezésére. Erre utalt legalábbis Karvalits Ferenc alelnök, aki a szabadságon lévő Simor András elnököt helyettesítette a döntést követő tájékoztatón.
Elöljáróban leszögezte, hogy az inflációs és béradatok megfelelnek a májusi helyzetjelentésben foglaltaknak, kicsit még kedvezőbbek is. Az utóbbi két hónapban az olajárak kissé növelték az inflációs kockázatokat, míg a forint erősödése mérsékelte őket, akárcsak az a tény, hogy a magyar gazdaság lehetőségei alatt teljesít, lassan bővül, s ez fékezi az árak emelkedését. Ezzel együtt a tanács kamatemelésről, -tartásról és
-csökkentésről is szavazott, ám hogy milyen arányban, az majd csak augusztus közepén derül ki, amikor közzéteszik a jegyzőkönyvet.
A forint is reagált a 8,5 százalékos magasságban hagyott kamatra. Reggel még olyan találgatások is megjelentek, hogy az MNB esetleg meglepi a piacot egy csökkentéssel. Pénteken rekordszinten, 228 forinton jegyezték az eurót, ám hétfőn délelőtt 229,80-on. A kettő órakor közzétett döntés után 228,30-ra erősödött vissza az árfolyam. A kurzust firtató kérdésekre Karvalits azt mondta, hogy több tényező húzódik meg a háttérben. Először is a fundamentális okok: javul az államháztartás egyenlege, idén a mérleg jobb lesz a tervezettnél, azaz a GDP-hez képest négy százalék alá csökken a hiány, s a jelenlegi ismeretek szerint tartható a jövő évi 3,2 százalékos cél is. Másodszor: a jegybanki kamatemelések is hatottak, akárcsak az árfolyamsáv eltörlése. S harmadszor: változott a külföldi befektetők kockázati értékelése, most a Wall Streetnél csábítóbbnak látszanak a stabil, feltörekvő gazdaságok. De hogy ez a külső faktor tartós marad-e, azt nem lehet tudni - jegyezte meg az alelnök.
Arra a felvetésre, vajon a hirtelen megerősödött forint jó-e a gazdaságnak, Karvalits azt felelte, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, sok mindent figyelembe vesz, amikor a kamatról dönt. - Az erős forint a magyar gazdaság számára komoly kihívás, alkalmazkodási kényszer, áldozatokkal is járhat, de az árstabilitás olyan érték, amelyért érdemes némi áldozatot hozni - hangoztatta az alelnök, s összhangban az ülésről kiadott közleménnyel, hozzátette: a jegybank elkötelezett a háromszázalékos inflációs cél elérése mellett, s ha a helyzet megkívánja, megteszi a szükséges lépéseket.
Csökkentés csak 2009 elején várható
Londoni elemzők szerint az MNB az idei további monetáris tanácsi üléseken sem fogja emelni alapkamatát, de jó eséllyel a kamatcsökkentést sem sieti el. Christian Keller, a Barclays közgazdásza úgy fogalmazott: olyan tetőzésről van szó, ahonnan "nincs gyors csökkenés". Úgy vélte, egyelőre az infláció jelentősebb lassulása sem várható, azzal együtt sem, hogy a drágulási ütem is valószínűleg már tetőzött, és hamarosan kedvező hatások lépnek be például az élelmiszereknél. Ebben a helyzetben Keller leghamarabb 2009 első negyedének végén tartja valószínűnek az MNB első kamatcsökkentését. Hasonló előrejelzést adtak a Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői. (MTI)
Karvalits Ferenc MNB-alelnök szerint az árfolyamstabilitásért érdemes áldozatot hozni
