Mióta megszüntették a Kádár kori Művészeti Alapot, folyamatos vita tárgya öt művészeti ágba tartozó alkotók (írók, zeneszerzők, képző-, ipar- és fotóművészek) vagyonának, támogatásának és státusának ügye. A Művészeti Alap helyett létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK, az alap vagyonának örököse) és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE, az érdekvédelem, a szakmai és a szociális támogatás ellátására hivatott szervezet) nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Másfél évtizede ez számos fórumon elhangzik, a javaslattal együtt, hogy a két szervezet egyesítésével művészeti köztestületet kellene létrehozni, az MTA mintájára.

Bauer István festőművész, a MAOE elnöke ma derűlátóbb, mint valaha. Mind az oktatási és kulturális, mind az igazságügyi tárca támogatja a köztestületté válást, és ezzel ismét egyesülne egyetlen autonóm szervezetben a jelenleg mintegy hétezer fős tagság és a vagyon. Mármint az a vagyon, ami megmaradt az egykori Művészeti Alap vállalataiból, ingatlanaiból a mai MAK-nál.

Ha megszületik a köztestületről a törvény, a MAOE feloszlatja magát, tagjai beléphetnek az új szervezetbe, amely más művészek számára is nyitva áll - magyarázza az elnök, hozzátéve, az erről szóló törvény objektív feltételeket határoz majd meg a taggá váláshoz. Szerencsére néhány éve az állam átvállalta a művésznyugdíjak fizetését, ezzel már nem kell bajlódni, kivéve azokét, akik 1992-ben még nem voltak negyvenévesek.
- A nyugdíjjogosultságot nem szerzőknek méltányossági nyugellátást kérünk, és a kormány megértőnek mutatkozik - mondja Bauer.

Az új demokratikus szervezet részt vesz majd az alkotótevékenység támogatásában, a szociális segélyezésben, valamint a jogvédelemben. Javasolják például, hogy a művészek műalkotásokkal róják le adójukat az államnak - nagy kérdés, mit szól hozzá a pénzügyi tárca. Az új MAK segíteni akar a műteremgondok megoldásában is, de nem műteremlakások, hanem műtermek építését fogja szorgalmazni. Lakásokból mintegy 370 van országszerte önkormányzati tulajdonban és a MAK lakásbizottságának rendelkezése alatt. Azzal kapcsolatban, hogy a bérlők közül némelyek megpróbálják jogellenesen pénzzé tenni bérlői jogukat - erről olvasni lehetett -, Bauer István megjegyzi, az önkormányzat csak akkor utal ki műteremlakást, ha ehhez a lakásbizottság hozzájárult. Kevés a visszaélés lehetősége, átjátszás miatt mégis előfordul bírósági ügy.

A MAK évek óta 1,6 milliárd forint állami támogatást kap, ebből 1,3 milliárd a művésznyugdíjakra, a többi egyéb feladatokra ment kezdetben. Az arány fokozatosan eltolódik a nyugdíjemelések miatt - tudtuk meg Sári Csabától, a mai MAK kuratóriumi elnökétől. Szerinte mintegy félmilliárddal több támogatásra lenne szükség, és ezt remélhetőleg jövőre megkapják, ha az Országgyűlés fölállítja a köztestületet. Addig azonban még lehetnek viták, hiszen nem biztos, hogy más művészeti civilszervezetek egyetértenek a mostani elképzelésekkel - bár a legfontosabb szervezeteket tömörítő Kulturális Érdekegyeztető Tanács tavasszal egyhangúlag pártolta azokat. De vannak olyan szervezetek - például a Művészeti Akadémia Egyesület vagy az Írószövetség -, amelyek maguk is a köztestületté válást tűzték ki célul. Ezzel kapcsolatban mind Bauer, mind Sári bizakodó: tekintve, hogy az egyes csoportosulások tagsága átfedésben van, ám a legtöbben MAOE-tagok, továbbá az új köztestület nyitott lesz, mindenkinek érdeke, hogy az új MAK létrejöjjön - vélik.

A Csók Galéria a MAK-vagyon része maradt