Nehezen megy az agrárium fiatalítása, mert alig vannak olyanok, akik élni tudnak a kedvezményes nyugdíj lehetőségével. Noha a minisztérium szakértői korábban tízezer olyan gazdára számítottak, aki felhagy a termeléssel és állami támogatással nyugdíjba vonul, kiderült: csak tízen felelnek meg a túl szigorú szabályoknak. Az agrártárca most könynyítene a feltételeken.
Mindössze tízen kaphatnak korkedvezményes agrárnyugdíjat
A korábban korai nyugdíj néven emlegetett, mai nevén a gazdaságátadást ösztönző támogatási forma egészen addig tartott nagy érdeklődésre számot, amíg meg nem hirdették a pályázati feltételeket. Míg régebben az agrártárca szakértői tízezres jelentkező tömegre számítottak, később ez a szám - a mostani hétéves uniós pénzügyi ciklusban - 4500-ra csökkent. Aztán jött a feketeleves. Az első másfél hónapos határidő alatt csak öttucatnyian adták be kérelmüket, holott az Európai Unióban Franciaországban, Írországban, egyes német tartományokban és Portugáliában már létezik efféle támogatási forma.
E kedvezményes nyugdíjazás lehetőségével élhetnek azok az 55 éven felüli mezőgazdasági termelők, akik elajándékozzák vagy értékesítik földjüket, gazdaságukat, felhagynak a gazdálkodással, s ezért - a birtok nagyságától függően - legfeljebb havi 138 ezer forintos jövedelemkiegészítésben részesülnek. A gazdák visszavonulásának lehetőségét és anyagi hátterét Brüsszel és a magyar költségvetés teremti elő, bonyolult elszámolás alapján, de nagyjából 80:20 százalékos arányban.
A támogatás összege az átadott gazdaság méretétől függ. Amenynyiben az átadott gazdaság mérete egy EUME - azaz európai mértékegységgel megegyező -, az ezután folyósított összeg havonta az éppen aktuális minimálbér - jelenleg 69000 forint - 25 százaléka, és ez egységenként további tíz százalékkal nő. A havi összeg azonban nem haladhatja meg az aktuális minimálbér dupláját, tehát jelenleg a 138 ezer forintot. Az uniós szabályozás egyébként évi 18 ezer eurót, azaz 250 forintos kurzussal számolva 4,5 millió forintot, azaz havi szinten 375 ezer forint kifizetését tenné lehetővé.
Tehát látszik, hogy a lehetőségeket messze nem használjuk ki. Simon Attila, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) alelnökének véleménye szerint túlságosan "kemények" a feltételek. Az egyik komoly hátránya a jelenlegi szabályozásnak, hogy ezzel a lehetőséggel nem élhetnek azokban a családi gazdaságokban, ahol az idősebb generáció a szakképzett utódoknak adná át a gazdaságot. Az állattenyésztéssel foglalkozók helyzetét az nehezíti, hogy csak a termőföldalapú gazdaságok átruházása illetékmentes.
Ez utóbbi kitételre mások is panaszkodtak. Egy nevének elhallgatását kérő dunántúli gazda beszámolt arról, hogy az állattartó telepet fiának szerette volna ajándékozással átadni, ám önmagában erre a vagyontárgyra nem vonatkozik az illetékmentességi kedvezmény, az, ami például a termőfölddel rendelkezőket megilleti. Ezért úgy véli, hogy diszkriminatív a magyar rendelet.
Soproni Horváth Lajostól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szóvivőjétől megtudtuk, hogy a jogszabály nyilvánosságra kerülésekor máris szűkült a lehetséges kedvezményezettekre vonatkozó minisztériumi becslés: a hivatalban akkor már csak mintegy 1500 jelentkezőre számítottak. Még két hetet kell várni, hogy befejeződjön a kérelmek teljes körű elbírálása, de annyit máris tudni: az előzetes vizsgálat szerint 48-at elutasítanak, és tíz kérelmet hagynak jóvá.
Máthé Réka, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa elmondta, hogy az elő-nyugdíjazási program az ősszel folytatódik, s valószínűleg enyhülnek a csatlakozás feltételei. A tervek szerint a minisztériumban még ebben a hónapban megkezdődnek az egyeztetések a változásokról, amelyekbe később a szakmai szervezetek képviselőit is bevonják.