Először is jóváteszünk egy mulasztást: a digitális tévézéshez elengedhetetlenül szükséges eszköznek lapunk szerkesztősége által javasolt magyar neve: "digidoboz". Nem set-top box (ahogy az előző cikkben helytelenül szerepelt), nem digitális konverter, nem médiabox. Egyelőre... Hogy a köznyelvben mi terjed majd el, azt most még nem tudhatjuk.

A digitális vevőt pedig igenis beépítik. Több ismert márkájú, korszerű, LCD és/vagy plazmatévével kapunk beépített, a földi adótoronyból sugárzott, digitális adás vételére alkalmas eszközt (DVB-T-vevőt), mert ez a legelterjedtebb szabvány. Ez a leghagyományosabb fogyasztási szokás is: az ember megveszi a tévét, beledugja az antennát, és behangolja a fogható csatornákra a készüléket. Vidéken, kertes városrészekben, általánosságban a kábeltévével nehezen (vagy a lakosok lehetőségeihez képest drágán) ellátható területeken ez a fogyasztási forma a leggyakoribb. Nincs ezzel semmi baj, a földi adásban is több csatorna lesz, azt ígérik, már 2008 végére nyolc-tíz, antennával fogható digitális csatorna lesz. (Például az m1 nagy felbontású, tehát digitális olimpiaközvetítése augusztusban.) A hagyományos, analóg tévékészülékekhez már most meg lehet vásárolni a külön digidobozt a földi sugárzású digitális adáshoz.

Mint az előző cikkben elmondtuk, a kábeltévé-szolgáltatók a földi sugárzású digitális adástól eltérő formában juttatják a digitális műsort ügyfeleikhez. A városban lakók jellemzően kábeltévé-fogyasztók, tehát ők fognak leggyakrabban szembesülni azzal, hogy a különböző szolgáltatók különböző digidobozokat kínálnak. Ezért nem építhetik be a gyártók a kábeltévés műsor vételére való eszközt a tévébe: nem tudhatják, hogy a majdani vevő szolgáltatója milyen digidobozt használ a műsorforgalmazáshoz. Ugyanaz a szolgáltató is kínálhat többféle digidobozt: a drágább például fel tudja venni a műsort, az egyszerűbb nem.

A digidobozok a tévékészülék valamelyik analóg videobemenetéhez csatlakoznak, amely lehet Euroscart (sokcsatlakozós) vagy RCA (3, piros, fehér és sárga színű "szoknyás" dugó) formájúak. Az analóg antennabemenet szabadon marad, amelybe a földi sugárzású analóg antenna, avagy a kábeltévé-szolgáltató analóg kábele kerülhet. A digidoboz nem korlátozza az analóg adások vételét - amíg azok léteznek.

Ismét elmondjuk: a nagy felbontású (HD) műsor digitális, de nem minden digitális műsor nagy felbontású. Tehát HD műsort csak digitális eszközzel (beépített digitális vevőt tartalmazó tévével vagy digidobozzal) nézhetünk. A digitális műsorok egyre nagyobb hányada lesz HD, amit a "HD Ready", avagy "full HD" tévénken a jelenleginél lényegesen jobb minőségben élvezhetünk. De csak a drágább előfizetői csomaghoz tartoznak olyan digidobozok, amelyeket közvetlenül az arra alkalmas digitális tévék HDMI- (nagy felbontású, digitális) bemenetéhez lehet csatolni.

Jelenleg egy háztartás minden egyes tévékészülékéhez teljes árú digitális előfizetés szükséges. Ezt a piac (az árverseny) megváltoztathatja a jövőben.

Gyökeresen megváltoznak a felvételi lehetőségek a digitális átállással. Eddig az antennabemeneten bejövő analóg műsort a videokimeneten korlátozás nélkül lehetett rögzíteni. A digitális tévének azonban egyszerűen nincs digitális kimenete. Az 1, 2, 3 (néha több) HDMI, digitális csatlakozó a tévékészüléken mind bemenet, arra valók, hogy az egyéb digitális készülékek (DVD-, Blu-ray-lejátszók, -fényképezőgépek, -videokamerák) jeleit fogadják. A digitális műsor a tévékészülékből NEM JÖN KI - csak a képernyőn, a szemünkbe.

Ha a tévékészülék megteszi azt a szívességet, hogy a digitális műsort az analóg minőségre (maximum 576 sorra) lerontja, és kiadja az analóg csatlakozóra, akkor analóg eszközre (videomagnóra, "hagyományos" DVD-felvevőre) rögzíthetjük a digitális műsort - esetleg súlyos minőségromlás árán. A HD műsorból "sima" analóg műsor lesz... A normál, hagyományos műsor viszont nem romlik számottevően.

Ez idő szerint digitális felvételt csak számítógép segítségével készíthetünk. Egy, a számítógéphez csatolható (beépíthető vagy USB-csatlakozású) digitális tévévevőre lesz szükségünk, amelynek szoftverével a számítógép merevlemezére rögzíthetjük a műsort. Ha ez a vevő képes a HD (nagy felbontású) műsor vételére, és ha a szoftver képes a HD műsor rögzítésére, és ha a gépünk elegendően nagy teljesítményű a meglehetősen sok adat átbocsátására, és ha a merevlemezen van elegendő hely (25 GB méretű 1 - egy - HD film), akkor megtarthatjuk az eredeti minőséget. Négy "ha".

Az így rögzített műsort a számítógép nagy felbontású, de kisméretű kijelzőjén mindenképpen megnézhetjük. Ha olyan tévét vettünk, amelyen van számítógépes csatlakozó (VGA - analóg, vagy DVI - digitális), akkor a számítógépünk hasonló kimenetét megfelelő kábellel a tévé bemenetére csatolva, majd a gépen a megfelelő beállításokat elvégezve a nappali szoba nagy képernyőjén is élvezhetjük beruházásunk és szorgoskodásunk eredményét. Megemlítjük azért, hogy kaphatók már nagy felbontású felvevő célkészülékek, amelyek a kódolatlan DVB-T-adást közvetlenül merevlemezre rögzítik, és a HDMI-csatlakozón keresztül lejátsszák.

Azonban a HDMI-csatlakozó jeleit az adott készülék belső szoftvere dolgozza fel, amelyet adott esetben ki lehet bővíteni másolásvédelmi funkciókkal. A jogosulatlan műsort az így "felokosított" tévé nem jeleníti meg. Egyelőre nincs ilyen tévé, a HDMI-csatolók még megengedők, mert a gyártók (joggal) tartanak a funkció bevezetésének keresletcsökkentő hatásától. De a hozzáállás megváltozhat.

A fent említett nehézségek elég jól megmagyarázzák azt a jelenséget, hogy a Sony-féle Blu-ray ugyan győzött a HD formátumok háborújában a Toshiba-féle HD DVD-vel szemben, a vásárlók tömegei viszont nem tolonganak a Blu-ray-filmekért. Annyival nem jobb a Blu-ray a DVD-nél, mint amennyivel drágább a lejátszó.

Digitális műsorformátumok

Ilyen kábel kell a digitális tévé és a számítógép közé