A digitális tábla segítségével a kémiaórán a nitroglicerin tulajdonságait úgy lehet tanulmányozni, hogy közben senki nincs veszélyben a laborban - a táblán virtuálisan lehet az anyagokat összeönteni. A Hubble folyamatosan küldi a képeket a világűrből, elég a NASA honlapjára kapcsolódni, és a fizikatanár a tábla segítségével olyan szemléltetési eszközhöz jut, ami korábban elképzelhetetlen volt. A könnyebb megértés kedvéért minden elméleti ismeret azonnal illusztrálható: az alma leesése a fáról, az emberi test működése vagy egy csata lefolyása.

A tábla lényege azonban nem az, hogy megjeleníti a számítógépen és az interneten megtalálható digitális tananyagokat - azt már a régebbi projektorok is tudták. Az újdonság az interaktivitás: a táblára felírt információt ugyanis értelmezi is a számítógép. A tanár áll a táblánál, amelyen a Naprendszert bemutató tananyag látható, és ahogy magyaráz, a tábla segítségével kiválaszthat egy bolygót, amelyre ránagyíthat, ezután együtt számításokat végezhetnek és kommentárokat írhatnak, végül mindezt elmenthetik, és a gyerekek az óra anyagát haza is vihetik.

A kormány tervei szerint a közoktatás megújítása két fronton zajlana: egyfelől infrastrukturális fejlesztésekkel - ezek közt találhatók az eszközbeszerzések -, másfelől az oktatási módszertan megújításával. A Sulinet program részeként mára minden iskolában elérhető lett a széles sávú internet, és a közoktatási intézmények számára a költségvetésben informatikai normatíva biztosít keretet a szükséges eszközök beszerzésére, karbantartására. 2006 végéig 1200-1300 interaktív tábla jelent meg az oktatásban, 2010-re az ország 84 ezer tanterméből 35 ezerben ilyen táblával lehet tanítani.

Legalábbis ez a terv.

- Ott áll a több százezer forintos digitális tábla a tanteremben, miközben a pedagógus csak kivetítőnek használja, már ha egyáltalán képes bekapcsolni - az eddigiekkel szemben így vizionálja a "jövő tanóráját" egy olyan szakember, aki az interaktív táblák használatához szükséges ismereteket oktatja pedagógusoknak. Az az iskola ugyanis, amely sikeresen pályázik, a tábla mellé "kap" egy kétszer 4 órás tanfolyamot is. Itt a tanárok megtanulhatják az eszközök használatát. - Ez az idő azonban nem elég - állítja egy tanfolyamokat szervező cég vezetője. Ezt több pedagógus is megerősítette: a hagyományos táblától túl nagy ez az ugrás.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékesei nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélik, a kétszer 4 óra elegendő az eszközök alapszintű üzemeltetésének elsajátításához. E nyolc órában mindössze az alapszintű felhasználói ismereteket sajátíttatják el: a gép bekapcsolását, üzembiztos üzemeltetését, az alapfunkciók megismerését. A pedagógiai módszertani képzésre újabb pályázatot kell az iskolának beadnia. Ha sikerrel jár, a 30-60, illetve 90 órás továbbképzésen a tanárok a tábla egyszerű használatától akár a tananyagfejlesztésig is eljuthatnak. Ilyen típusú tanfolyamokkal sok cég előrukkolt már a piacon, annak ellenére, hogy az uniós források csak ősztől nyílnak meg.

Nagy György pedagógus a kerecsendi általános iskolában már évek óta használja az interaktív táblát. Szakmai blogoldalt ír (http://blog.aktivtabla.hu), hogy informálja és segítse kollégáit. Nagy György szerint a pedagógusok gyakorta azért idegenkednek a digitális táblától, mert a tanulást ők is nyűgnek tartják, túlterheltnek érzik magukat. Ráadásul a tanórára való felkészülés a kezdetekben 4-5 órába is beletelhet, ami riasztóan hangzik azoknak a pedagógusoknak, akik már rutinból tanítanak.

- Holott - állítja a kerecsendi tanár - az órán már könnyebb dolga van az oktatónak, mert csak koordinálja a diákokat, akik maguk fedezik fel a tanagyagot, és szinte versengenek egymással azon, ki szalad ki a táblához. - Ma az oktatásban az egyik legnagyobb probléma a fegyelmezés. A televízión, számítógépen, villódzó, gyorsan változó képeken felnőtt gyerekek unatkoznak az órán. Szükségük van az állandóan változó képekre, a mozgásra, amely figyelmüket fenntartja. A táblával szinte észrevétlenül telik az óra - mondja.

Azt ugyanakkor ő is komoly gondnak tartja, hogy a táblák mellé nem jár egy 40-60 órás tanfolyam, ahol mélyebb ismereteket szerezhetnének a tanárok a használatról. Szerinte jó szervezéssel pályázni sem kellene. Hiszen nem kell az egész tantestületet tanfolyamra küldeni, ki kell választani egy-két embert, aki megtanulja a módszertant. Egy ilyen tanfolyam 40 ezer forintjába kerül az iskolának. Kerecsenden a képzést így oldották meg.

Az intelligens iskola program az esélyegyenlőség erősítését tartja a táblával elérhető egyik legfontosabb célnak. Hiszen például egy olyan csillagászati szemléltetéshez, mint ami a táblával elérhető, korábban a Planetáriumba kellett látogatni - erre a hátrányos helyzetű térségekben lakó gyerekeknek nem volt esélyük. Többen viszont azért aggódnak, hogy e célt épp azért nem lehet elérni, mert az állam hiába adja oda egyszeri támogatásként az eszközöket, ha a fenntartásukról már az iskoláknak kell gondoskodniuk. A kisiskoláknak gyakran krétára sincs pénzük, miből telik majd a táblához szükséges kivetítő 80 ezer forintos pótizzójára? Az NFÜ az erre vonatkozó kérdésünkre azt közölte, hogy a pótizzó része a közbeszerzésnek. A továbbiakban az informatikai normatíva terhére valósíthatják meg az iskolák a karbantartást.

Nagy György szerint sem kell a karbantartásra hatalmas pénzeket költeni, de az biztos, hogy bele kell tervezni ezt az összeget a költségvetésbe. A táblához tartozó projektorizzó 2000-2500 órát bír ki, ami körülbelül öt évre elegendő. Utána valóban ki kell fizetni a 80 ezer forintot az új izzóra. A kerecsendi általános iskolában három éve működtetnek 16 interaktív táblát, és ezen idő alatt mindössze 50 ezer forintot költöttek az eszközök karbantartására.

A miniszterelnök ismerkedik a technikával a budapesti Deák-Diák iskolában, a program tavalyi indításakor