Az üzleti szoftverek több mint negyven százaléka kalóztermék Magyarországon, míg a számítógépes játékok közül csak minden ötödik származik törvényes forrásból - állapítja meg legfrissebb jelentésében az Egyesült Államokban működő Nemzetközi Szellemitulajdon-védelmi Szövetség (IIPA). Valamivel jobb a helyzet a hanglemezpiacon, de a hamisítványok aránya itt is 35 százalékra tehető. A szerzői jogok védelmével foglalkozó szervezetek szerint a DVD-k között legalább hetven százalékra tehető az illegálisan forgalmazott példányok aránya, míg az internetes letöltéseknél tízből kilenc jogellenes. A kalózkodás a becslések szerint százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az országnak.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy az Amerikai Kereskedelmi Képviseletek Irodája (USTR) az idén is a problémás országok között tartja nyilván Magyarországot - igaz, többek között Kanadával, Olaszországgal és Litvániával együtt. A legutóbbi jelentésben utalnak rá, hogy különösen az internetes jogsértések nagy számát, illetve a bírósági jogérvényesítés gyenge hatékonyságát tartják aggasztónak, ezért maradunk a megfigyelési listán.

Jobban állunk viszont a hamisított termékek forgalmazása terén: az OECD értékelése szerint Magyarország a kevésbé érintett államok felső középmezőnyébe tartozik. Ezt támasztják alá a vám- és pénzügyőrség statisztikái is, mert míg 2005-ben 15 milliárd, tavaly már csupán 2,6 milliárd forint értékű áru hamis megjelölése miatt kezdeményeztek eljárást. Az OECD mindazonáltal leszögezi, hogy az interneten keresztül folytatott illegális tevékenységekkel, illetve a szervezett bűnözéssel ezen a területen is tényezőként kell számolni.

Nem sokkal kedvezőbb a helyzet az Európai Unióban sem: az ezredforduló idején a hamisított termékek aránya a gépjárműalkatrészek területén öt-tíz, a textiliparban és a filmek, illetve zenei tartalmak terjesztésénél tíz-tizenöt, a szoftverek terén pedig csaknem negyvenszázalékos volt. A közösség tagállamai az elmúlt tíz évben százezret meghaladó számban veszítettek el munkahelyeket emiatt, és a GDP összességében több tízmilliárd eruróval csökkent.

A hamis termékek aránya a világkereskedelemben a ruházati cikkek és a háztartási elektronikai termékek között a statisztikai adatok szerint már elérte a 25-30 százalékot is. A feketegazdaság részaránya így megközelíti a tíz százalékot - figyelmeztetett az Európa Tanács tavaly áprilisi parlamenti közgyűlése.

Mindezekre tekintettel a kormány határozatot kíván hozni a hamisítás elleni nemzeti stratégiáról, ennek érdekében zajlik a tervezet közigazgatási egyeztetése - tájékoztatott Kondorosi Ferenc, az új rend kormánybiztosa. Ennek egyik eleme a statisztikai adatgyűjtés és -értékelés módszertanának kidolgozása, amire egy európai uniós irányelv is kötelezi Magyarországot.

Át kívánják tekinteni a jogérvényesítés lehetőségeit biztosító jogszabályi környezetet, például a Btk. és a szabálysértési törvény egyes tényállásait, valamint az internetszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket. Emellett szigorítanák az optikai adathordozók előállításával foglalkozó vállalkozások létesítésének és üzemeltetésének szablyait is. Ugyancsak intézkedéseket kezdeményeznek annak érdekében, hogy tudatosítsák a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, és ennek érdekében országos kampányokat indítanának, illetve az alapvető ismereteket már az iskolai oktatás keretében átadnák a leginkább érintett fiatalabb korosztályoknak.

A stratégia kiemelt figyelmet szentel az élelmiszeripar, a gyógyászati készítmények és a növényvédő szerek, valamint a kreatív és az informatikai iparágak által előállított termékek - ide tartoznak többek között a különféle szoftverek, zenei tartalmak és filmek - védelmének. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az elfogadandó intézkedési terv végrehajtását a hamisítás elleni nemzeti testület folyamatosan ellenőrzi majd.