William Burns, az amerikai külügyminisztérium harmadik számú vezetője is részt vesz Javier Solana és Szaid Dzsalili genfi találkozóján. Az EU "külügyminisztere" és az iráni főtárgyaló ma azokat a javaslatokat tekinti át, amelyeket Solana a nyár elején az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország nevében terjesztett elő. A csomag politikai, biztonsági garanciákat, illetve és gazdasági kedvezményeket tartalmaz, amelyeket Teherán az urániumdúsításról való lemondásért kapna. A Fehér Ház szerdán bólintott rá Burns utazására, és ezzel hallgatólagosan feladta azt az álláspontját, hogy Iránnal csakis a dúsításról való lemondás után lehet szó közvetlen tárgyalásokról.

George W. Bush elnök szóvivője szerint mindez nem jelenti az amerikai pozíció felpuhulását, ám a sajtó jelentős engedményként értékeli a lépést. A legtöbb kommentár szerint az USA újabb jelzést küldött Iránnak, a világnak és az olajpiacoknak: nem tervez katonai akciót, diplomáciai úton akarja megoldani a teheráni atomprogram körüli válságot. Az Egyesült Államok és Izrael úgy véli, Irán atombombát épít. Teherán azt állítja, a program kizárólag békés jellegű.

Európai diplomaták szerint Irán, bár érdekelt a feszültség enyhítésében, már nem akar nagyobb megállapodást kötni a Bush-kormányzattal, mert úgy gondolja, hogy a következő adminisztráció nagyobb hajlandóságot mutat majd a kompromisszumokra. Manusehr Mottaki külügyminiszter csütörtökön Ankarában üdvözölte Burns részvételét a genfi megbeszéléseken. Mint nyilatkozta, jelentős haladást vár a tárgyaláson, amelyen Teheránnak formálisan is válaszolnia kell a nyugati ajánlatra.

Az USA és Irán közötti nyitás lehetőségére utal az a hír is, amelyet Washingtonban hivatalosan még nem erősítettek meg: az Egyesült Államok érdek-képviseleti iroda megnyitását fontolgatja Teheránban. A kezdeményezés a jelek szerint a külügyminisztériumtól származik, de a Fehér Ház még nem hagyta jóvá, és a kormányzat keményvonalas szárnya még megfúrhatja a tervet. A teheráni amerikai nagykövetséget csaknem három évtizede zárták be, miután irániak elfoglalták az épületet, a diplomatákat túszul ejtették és 444 napon át fogva tartották.