A politika után a tudományos életben is vitát kavart a döntés, amelynek alapján Magyar Bálint bekerült az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) irányító testületének tagjai közé.
Magyar Bálint jelölése - pró és kontra
A múlt héten neves kutatók és egyetemi vezetők hozták nyilvánosságra támogató álláspontjukat: szerintük Magyar jelölése arról tanúskodik, hogy az Európai Bizottság elismeri és nagyra értékeli azokat a reformokat, amelyeket Magyar Bálint a magyar felsőoktatásban és kutatás-fejlesztésben elindított. Szerdán az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért (EFOK) nevű, főként az MTA egyetemi kutatóhelyeinek prominenseit tömörítő szervezet juttatta el álláspontját lapunkhoz. E szerint Magyar Bálint nem felel meg az igazgatótanácsi tagokkal szemben támasztott követelményeknek (némileg leegyszerűsítve: nem feltaláló, nem egyetemi oktató, nem kutató, és az innováció üzleti hasznosításában sincs tapasztalata), és a jelölése azokat az elvárásokat sem teljesíti, amelyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg az eljárás nyilvánosságával kapcsolatban. Az EB előírásai szerint a jelölés folyamatának nyilvánosan, a jelölő szervezet és a jelölt közötti egyetértésben, átlátható módon kell lezajlania. Magyar Bálint esetében azonban máig nem tudható hivatalosan, hogy melyik szervezet vagy intézmény jelölte őt, mint ahogy az sem, hogy kik voltak a további magyar jelöltek (a hírek szerint összesen nyolc jelölt neve merült fel, közülük azonban Magyar mellett csak Bojár Gábor és Keviczky László neve vált ismertté), akikről így egyetlen szakmai szervezet, egyetem vagy kutatóhely sem mondhatott véleményt.