- Közleményben tudatták, hogy az idén nem a Szent Korona másolata előtt avatják a végzett tiszteket. A sajtó csodálkozik, az SZDSZ-es Gusztos Péter üdvözölte a döntést, a KDNP tiltakozott.

- Nincs min csodálkozni, és nincs mi ellen tiltakozni. Magyarország köztársaság, és nem királyság. A tisztek a Magyar Köztársaság Alkotmányára esküsznek, nem a koronára, illetve a másolatára. A tisztavatás azokról a fiatal honvédtisztekről szól, akik sikeresen fejezték be tanulmányaikat. Ez nem politikai parádé, nem giccs, hanem az év egyik kiemelkedő, tradicionális ünnepe, s méltóságának megőrzése a honvédelmi miniszter személyes felelőssége is. Egyébként a magyar tiszteket soha, sem a dualizmus idején, sem a Horthy-korszakban nem avatták a korona előtt.

- De a koronára esküdtek.

- Ez tévhit. A dualizmus idején az uralkodónak és "hazánk szentesített törvényeinek" tették le az esküt, míg Horthy idején a kormányzóra, mint legfelsőbb hadúrra és szintén a törvényekre esküdtek. A mai tisztek az alkotmányra esküsznek. Az eskü szövegében és szellemében szó sincs a koronáról. Miért is lenne? A korona közjogi funkcióval nem bír. Nemzeti ereklye, egy lezárt múlt emléke. A mának annyit jelent, hogy örökségül vállaljuk, amit jelképez. Helye valójában a Nemzeti Múzeumban volna, hiszen az őrzi a lezárult múlt emlékeit.

- A rendszerváltás egyik hagyománya volt, hogy a Magyar Honvédség tisztjeit a korona másolata előtt avatják.

- Ez is tévhit. Ráadásul azok hirdetik, akik a korona másolatát hiányolják. Legalább emlékeznének. Antall Józsefnek sok érdeme volt a rendszerváltás körül, és demokratikus politikus volt, igaz, valami fura vonzalmat érzett annak a kornak az ikonográfiája iránt, amit Szekfű Gyula "neobarokknak" nevezett. De ez megbocsátható szakmai ártalom egy történész esetében, és persze bizonyos szempontból érthető: nem volt hova viszszanyúlni. A korona másolata előtti avatás neki eszébe sem jutott, mert volt ízlése. A koronamásolatot csak 1998 óta hurcolják a tisztavatásra. Ha történelmi felelősséggel végiggondoljuk ezt a témát, akkor ez nem más, mint blaszfémia. Talán bizonyos szempontból érthető: a Magyar Köztársaság jelképrendszere máig kialakulatlan, következetlen. Ez nyilván a kibeszéletlen történelemmel is összefügg. Emiatt ma alapkérdésekben sincs konszenzus. Összefügg a néha sanda, néha nosztalgikus, néha meg egyszerűen naiv politikai törekvésekkel, amelyek részben történelmi motívumokkal próbálják magukat legitimálni. Néhol olcsó és méltatlan szellemi bújócska folyik történelmi és politikai jelképek egy része, mint az árpádsáv, a turulmadár, helyenként a Szent Korona vagy éppen a vörös csillag körül. A szellemi, a művészeti és a politikai élet közös felelőssége, hogy hagyja. Ideje véget vetni ennek.

- Az árpádsávos zászló meg a turul is giccs?

- Nem. Sem az árpádsávos zászló, sem a turulmadár nem giccs. A helyzet súlyosabb. Minden jelkép abban a kontextusban él, amiben megjelenik. Így a horogkeresztnek helye van egy indiai templom falán, Európában azonban senkinek sem a brahmanizmus jut róla eszébe. Vagy, ahogy az árpádsávos zászló esetén egy magát történésznek tartó jobboldali védelmezője mondta, nem az a lényeg, hogy mit ábrázol, hanem az, hogy kinek a kezében van. Igaza van. Az árpádsávos zászló a történelmi zászlók közt a nemzet múltját, hagyományait, összetartását fejezi ki. A "buzikat a Dunába, zsidókat meg utána" követelését kiáltozó csőcselék kezében fasiszta jelképpé fajul, akárhogy is mentegetik.

- És mi a baj a turul emlékművel?

- Attól függ, melyikkel. A turul törzsi és uralkodói jelkép. Helye van a honfoglalás emlékművein, mint például Tatabányán, vagy a magyar hadisikerek emlékműveként a Budai Várban Sőt, akár egyszerűen legendabeli díszítőelemként, mint a Szabadság-hídon. A XX. század első felében azonban e jelkép pozitív tartamát lerombolták, visszaéltek vele. Egyértelműen a faji alapon álló, szélsőjobboldali, majd fasiszta szervezetek használták. A II. világháborúra való bármilyen utalással emlékműként vagy harci jelképként elfogadhatatlan. Nem csak az elhurcoltak emlékét gyalázza meg, hanem azokét is, akik a bombatámadások áldozataivá lettek, és azokét is, akiket felelőtlen vezetőik SAS behívóval parancsoltak egy esztelen háborúba. A világháborúban elesett és megsebesült magyar katonák hősök voltak, mert teljesítették a kötelességüket. De áldozatok is, mert olyan háborúba küldték őket, amely - Churchill szavaival szólva - a civilizáció ellen folyt. E civilizáció ellen szervezkedtek azok a szervezetek, amelyek a '20-as '30-as években a turult jelképként kisajátították. Legújabb kori történelmünkben politikai jelképként mind az árpádsáv, mind a turul egy olyan időszakban játszott szerepet, amelyhez vér, pusztulás, szégyen kötődik. Polgártársaink egy részében megjelenése még ma is félelmet kelt. Aki azt állítja, hogy jóhiszeműen használja, az hazudik.

Nincs mi ellen tiltakozni