Egész Oroszországban megemlékezéseket tartottak szerdán, az utolsó orosz cár és családja kivégzésének 90. évfordulóján. Az Urálban lévő Jekatyerinburgban több százan II. Miklós és a család tagjainak fényképeivel tartottak körmenetet. Az elmúlt napokban és hetekben számtalan televíziós riport, film és sajtópublikáció vezette fel az évfordulót.
Oroszország utolsó cárjára emlékezik
A vörösök oldalára átállt magyar hadifoglyok is voltak a cári családot a jekatyerinburgi Ipatyev-házban őrző egységben, sőt Gyóni Gábor történész alaposan dokumentált, egykori vallomásokra alapuló tanulmánya szerint a feltételezhetően 11 fős kivégzőosztagból a rendre "lettként" vagy "osztrák egyenruhásként" említett 6 vagy 7 személy valójában magyar volt. Vannak ellentmondásos vallomások (miszerint csak hárman vagy nyolcan vettek részt a kivégzésben, mások szerint ketten nem használták fegyverüket), ám a többek által is említett névsor orosz fonetikus átírásából adódik Gorvat Laoisz (Horvát Lajos), Fiser Anzelm, Edelstein Izidor, Fekete Emil, Nad (Nagy) Imre, Grinfeld Viktor és Vergazi Andreasz (Verhas András) neve. (Történészkörökben felmerült a Nad I. beazonosításának igénye. Rainer M. János kétkötetes Nagy Imre életrajzában mindenesetre kizártnak tartotta a személyazonosságot a későbbi mártír miniszterelnökkel.) Az orosz parancsnoknak nyilvánvalóan megnyugtatóbb volt a feladatot külföldiekre bízni, akik az utolsó pillanatban nem rettennek vissza attól, hogy a cár atyuskát és családját kell kiirtani. Mint utóbb több vallomás is tartalmazta, így is voltak, akik nem lőttek a gyerekekre. (Munkatársunktól)
Ebben a légkörben készít internetes felmérést az állami televízió, s az eddig beérkezett több mint kétmillió válaszból az derül ki, hogy Oroszország történelme legkiemelkedőbb személyének ezúttal II. Miklós cárt tartják (267 ezren), Sztálin a második helyen (262 ezren), Lenin a harmadik (187 ezer vokssal), megelőzve az énekes-színész Vlagyimir Viszockijt (151 ezer támogatóval).
Az évfordulóval gyakorlatilag egybeesve jelentette be a hivatalos vizsgálóbizottság, hogy a múlt év végén Jekatyerinburg külső részén - a cári házaspár és három leánygyermekük 1991-ban exhumált maradványaitól mindössze 70 méterre - fellelt összeégett csontoknak az Egyesült Államokban elvégzett DNS-elemzése megerősítette az előzetes feltételezést, miszerint a Romanov-dinasztia utolsó cárja két (hiányzó) gyermekének, a 18 éves Marija nagyhercegnőnek és 14 éves Alekszej cárevicsnek maradványairól van szó.
II. Miklóst, hitvesét, négy leányát és fiát Jekatyerinburgban, az Ipatyev-ház pincéjében 1918. július 17-re virradóra lőtték agyon a bolsevikok a fehérek közelgő támadása miatti sietségben. A cár 1917. március 15-én (tehát még jóval a bolsevikok november 7-i hatalomátvételét megelőzően) mondott le a trónról, akkor még testvére, Mihály javára, aki aztán 24 órával később maga is lemondott. A cári családot Szibéria "történelmi fővárosában", Tobolszkban tartották fogságban, amíg nem szállították át őket Jekatyerinburgba. A kivégzést követően a holttesteket egy aknába dobták, majd 24 órával később először a cárevics és Marija tetemét elégették, majd a többiekét savval lelocsolták, és elásták egy másik közeli mélyedésben.
A cár, a német származású Alekszandra Fjodorovna cárnő, Olga, Tatyjana és Anasztaszija negyhercegnők földi maradványait 1998-ban Szentpéterváron, a Péter-Pál-erődben helyezték örök nyugalomra. Az utolsó orosz cárt és családjának tagjait 2000-ben az orosz ortodox egyház - nem kis vitát kiváltva - egyszerű polgárokként kanonizálta. Miután a múlt században állítólagos cári sarjak rendre felbukkantak, s legendák keringtek arról, hogy a cárevics, miként Anasztaszija nagyhercegnő túlélte volna a kivégzést, az ortodox egyház ezúttal is azt kezdeményezi, hogy a hivatalos bizottságon kívül független testület is folytassa le a vizsgálatot a tavaly decemberben fellelt csontmaradványok eredetiségéről.
Orosz monarchista II. Miklós cár képével
