A kolumbiai védelmi miniszter és a fegyveres erők parancsnokai elnézést kértek a nemzetközi szervezet helyi képviselőjétől. Ezúttal az államfő nem reagált azokra az értesülésekre, miszerint a FARC gerilláinak megtévesztésére a foglyokért ugyanolyan orosz gyártmányú helikoptert küldtek, mint amilyet Hugo Chávez venezuelai elnök használt a gerillákkal egyeztetett, év elejei túszmentő akciónál. Ráadásul ezúttal a kolumbiai hadsereg különféle humanitárius szervezetek szlogenjeivel is álcázta a helikoptert.

Uribe népszerűségének csúcspontján azonnal felszólította a szerinte nagymértékben meggyengült FARC-ot valamennyi, az általa 750 főre becsült túszuk elengedésére. A gerillaszervezet szerdán nyilvánosságra hozott üzenetében Daniel Ortega nicaraguai elnököt kérte fel közvetítésre. Ez részben meglepte a megfigyelőket, hiszen eddig Chávez tartott kapcsolat a FARC vezetőivel. Ám miután amerikai segédlettel a kolumbiai hadsereg rajtaütött a FARC-nak egy ecuadori területen lévő táborán, s az ott talált komputerekből kimutatták, hogy állítólag Chávez Venezuelája, miként a szintén baloldalinak tartott Correa ecuadori elnök pénzzel és fegyverrel is támogatta a gerillákat, a két vezető egybehangzóan a túszok elengedésére és a megbékélés keresésére, a négy évtizede tartó fegyveres harc feladására szólította fel a FARC-ot.

Ráadásul az elmúlt hét végén Hugo Chávez jelképesen összeölelkezett Álvaro Uribével a venezuelai-kolumbiai határon. Uribe többször is testvérnek szólította Chávezt, holott az elmúlt hónapokban kölcsönösen vádolták egymást háború szításával. Nem világos, hogy mi indokolta ezt a fordulatot, s az sem, meddig tart a mosoly. Mindenesetre a FARC szempontjából most az szólhat a nicaraguai közvetítés mellett, hogy Ortega menedékjogot adott két kolumbiainak és egy mexikóinak is, akik túlélték az ecuadori tábor bombázását.

Bogotában szerdán egyébként bejelentették, hogy lemondott Fernando Araújo Perdomo külügyminiszter, aki tavaly decemberben szabadult a gerillák hétévi fogságából.