"Ebből a bírói döntésből éppen a generális prevencióra, azaz az általános megelőzésre vonatkozó megfontolások hiányoznak" - jegyezte meg Pardavi Márta.

Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése a büntető törvénykönyvben szabályozott bűncselekmény, melynek megállapítása során bírói mérlegelés kérdése, hogy milyen magatartások összessége valósíthatja azt meg. Nem ragadható ki önmagában a tojásdobálás az események sorából, ehhez szervesen hozzátartozik az ellentüntetők fenyegető fellépése, trágár mocskolódása, ami összhatásában korlátozhatja a demonstrálók szabadságjogait. Ebben a kérdésben a vizsgálandó bizonyítékok sorába tartozhat a gyülekezési jogukkal élni kívánók vallomása arról, hogy ők maguk hogyan élték meg a történteket - fejtette ki a szakember.

A melegfelvonulás előtt a korábbi tapasztalatok alapján a Helsinki Bizottság más civilszervezetekkel együtt kérte a rendőrségtől, hogy tegyen meg mindent a felvonulók gyülekezési jogának és testi épségének biztosítása érdekében. A demonstráció után a Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendőrség hatékonyan és szakszerűen lépett fel, megvédte a felvonulók gyülekezéshez és testi épséghez való jogát, a rendőri védelem nélkül pedig feltehetően súlyos, erőszakos cselekményekre is sor került volna - mondta a jogvédő.

A melegfelvonulás után a Helsinki Bizottság más civilszervezetekkel együtt javasolja a büntető törvénykönyv nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszakra vonatkozó paragrafusának módosítását, kiterjesztését más társadalmi csoportok, így például a melegek védelmére is. Ha ugyanis a cselekménynek például vélt vagy valós szexuális megkülönböztetéssel összefüggő indítéka van, akkor súlyosabban minősül.

Pardavi Márta szerint a gyülekezési joggal kapcsolatos májusi alkotmánybírósági döntés ugyan formálisan nem teremtett jogalkotási kényszert a parlament számára, hiszen csupán kivett bizonyos passzusokat a gyülekezési törvényből, így például a bejelentésre vonatkozó háromnapos határidőt, tartalmilag azonban azzal, hogy a rendőrséghez kerültek széles mérlegelési, döntési jogkörök, mégis törvényhozási kényszerhelyzet állt elő.

Nyilvánvaló, hogy egyértelműbb szabályozásra van szükség, melynek kialakításához a jelenleginél színvonalasabb, szakszerűbb, politikai megfontolásoktól kevésbé terhelt vitákra lenne szükség. Szabályozni kellene többek között a spontán gyülekezést (flash mob), vagy az egymással versengő - ugyanarra a helyre, ugyanabban az időben, ellentétes célkitűzéssel meghirdetett - demonstrációk miatt kialakult helyzetet - mondta a Helsinki Bizottság szakembere.

Azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor egy közszereplő nyilvános szónokként lép fel, és esetleg nemcsak bekiabálást, füttyszót kell elviselnie, de egy-egy tojást is hajítanak felé, a jogvédő elmondta: ebben az esetben semmiképpen sem lehet szó a gyülekezési jog korlátozásáról.

Az egyes eseteket pedig külön-külön kell mérlegelni abból a szempontból, hogy a véleményszabadság ily módon való kinyilvánítása vajon együtt jár-e mások jogainak, méltóságának, becsületének, vagy akár testi épségének sérelmével, mert ha igen, az már nem férhet bele a véleménynyilvánítás szabadságába. Ebben az esetben tehát a tojásdobás jogellenesnek minősíthető - tette hozzá.

A Legfelsőbb Bíróság napirendre tűzi a tojásdobálást

A Legfelsőbb Bíróság (LB) foglalkozik azzal az ombudsmani beadvánnyal, amely jogegységi eljárást javasol a tojásdobálások egységes megítélésére - mondta Kónya István, a büntetőkollégium vezetője. Az LB büntetőkollégiumának ülésén is napirendre kerülhet az a kérdés, hogy mikor követhet el szabálysértést, vagy bűncselekményt az, aki mást tojással dobál meg.

Kónya István hangsúlyozta: a bírói gyakorlatban más személy tojással történő megdobálása a körülményektől függően büntetendő cselekmény lehet, amely tettleges becsületsértést valósíthat meg, és akkor már nem része a véleményszabadságnak. Arról a szakemberek között is vita folyik, hogy ez a cselekmény minősíthető-e erőszakos magatartásnak, ami a tettleges becsületsértésen kívül más bűncselekménynek is minősíthető.

A július 5-ei melegfelvonuláson történt esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája elfogadta a szabálysértési eljárás alá vont embernek azt a védekezését, hogy ismerte több hasonló ügyben azokat az interneten és tévés hírműsorokban is közzétett rendőrségi, ügyészségi döntéseket, melyek szerint a tojásdobálás a testi épségre veszélytelen, nem kihívóan közösségellenes, belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.

Az elkövető előadása szerint, ha tudta volna, hogy cselekménye büntetendő, tartózkodott volna attól, és utólag megbánta tettét. Ezért döntött úgy a bíróság, hogy az elkövető alappal hivatkozott tévedésre, és esetében megszüntethető a szabálysértési eljárás.

A büntetőkollégium vezetője hangsúlyozta azt is, hogy miután kellő sajtónyilvánosságot kapott ez az eset, már senki sem hivatkozhat e fajta tévedésre tojásdobálás kapcsán.

(MTI)