Egy kutatásra hivatkozva, 15 százalékra teszi azon családok számát a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), ahol egyáltalán nincs mobiltelefon, hangzott el azon a nyilvános meghallgatáson, amit egy esetleges újabb frekvenciacsomag pályáztatását előkészítendő tartott a szervezet. Azaz van még "szűz" terület a piacon. Ez annál is inkább figyelemre méltó, hogy az ellátottság statisztikailag 114 százalékon áll jelenleg. Változatlanul fejlettek vagyunk tehát a mobilban, amelyhez vitathatatlanul hozzájárulnak a jelenleg működő szolgáltatók innovatív fejlesztései, a jó minőségű szolgáltatás és a kedvező árak, ám mint a hatóság megállapította, a három cég versenyén még van mit élénkíteni. Ez azzal támasztható alá, hogy az elmúlt néhány évben a szolgáltatók piaci részesedése csak töredékszázalékokkal változott, tehát az erőviszonyok egyelőre bebetonozódtak. Szándékai szerint ezen változtatna - saját eszközeivel - az NHH. Márpedig a piacot három dolog tudja alapvetően megmozgatni: egy új szereplő belépése a szabályozott piacra, vagy pedig annak teljes liberalizációja - ez utóbbi a frekvenciák korlátozott volta miatt teljesen nem lehetséges. Mód van azonban a második megoldásra, az úgynevezett virtuális szolgáltatók (MVNO) piacra lépésére: Ez esetben az MVNO nem üzemeltet saját mobilhálózatot, hanem bérbe veszi egy már működő cég hálózatát. Egy ilyen cég megjelenése mellett a legfőbb érv, hogy új üzleti modelleket kell meghonosítania az iparágon belül, így gerjesztve az innovációt. A harmadik lehetőség pedig a különböző nagykereskedelmi árak pontos szabályozása. Ezen a területen az úgynevezett végződtetési díjat szabályozzák központilag, ennél nagyobb kontrollt azonban nem kívánatos bevezetni.

Komoly változást hozhat azonban egy új piaci szereplő: bár egy frekvenciacsomag értékesítésével már 2004-ben is, a jelenlegi harmadik generációs licencek pályáztatásakor is próbálkoztak, akkor senki nem akadt, aki komoly ajánlatot tett volna a csomagra. Azóta - legalábbis első ránézésre - a piaci környezet romlott, hiszen nőtt a penetráció és lassult az előfizetői szám növekedése is, tehát elvileg ma még kevésbé érné meg piacra lépni. Akadt viszont egy sor új frekvencia, melyeket még hatékonyabban lehet kihasználni. Ezek részben a kormányzati kommunikáció alól felszabaduló 900 MHz körüli tartományok, bizonyos 450 MHz-es sávok és egyes 1800 MHz-es spektrumok. Egy ilyen kibővített csomag talán többet érhet egy befektető számára. Ilyen lehet az Invitel. Látnak fantáziát a mobilpiacban - mondta Zsemberi György, a cég képviseletében, ám szándékuk csak akkor erős, ha reális árat kérnek a szolgáltatási jogosultságért. - Az ügyfelek, különösen az üzletiek, komplex megoldásokat igényelnek, vezetékes, mobil- és az internet-hozzáférés terén - mondta a hallgatóság előtt Zsemberi. Egy felmérés szerint Magyarországon az új belépők 3-4 éven belül 10-15 százalékos részesedést is elérhetnek.

Drozdy Győző, a Pannon vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy ők állnak a verseny elébe, de azt csakis akkor tartják korrektnek, hogy ha az új szereplő velük azonos feltételekkel jelenik meg a piacon. Ezt nem részletezte, de a szakértők ezen a frekvencia árát, a meghatározott lefedettség elérésének garantált időpontját és egyéb szabályokat értenek. Márpedig egy esetleges új belépő pont ez utóbbi frontokon várna el rugalmasságot a szabályozótól.

Ludányi Edgar, az NHH közgazdasági főigazgató-helyettese örömmel állapította meg, hogy a vezetékes, a mobil- és az internetpiacon is csökkent a háztartások havi költése, s ennek oka a mobilok és az internet esetében nem a recesszió, hanem a tarifák csökkenése. Elmondható ugyanakkor az is, hogy a kiadások mérséklődése ellenére is többet kapnak az ügyfelek. Ezzel együtt érdekes, hogy a magyar előfizetők mindössze 18 százaléka váltott mobilszolgáltatót az elmúlt hat évben, a hatóság szakemberének véleménye szerint tehát a számhordozás - az előfizető egy másik céghez átviheti a mobiltelefonszámát - lényegében nem működik Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a magyar mobilosok ügyfélként egyáltalán nem mobilak.

Drozdy Győző az NHH-val szemben azt állította, hogy a hangalapú szolgáltatások terén nincs szükség a verseny élénkítésére, annál inkább azonban a mobil széles sáv terén. Hiszen az eddig történtek hatására a vezetékes internetárak elkezdtek csökkeni, amit még tovább fokozhat a mobil internet. Ehhez azonban az kell - hangsúlyozta Drozdy -, hogy versenyképes módon lehessen mobilinternetet nyújtani, amihez a legfontosabb kellék a frekvencia. Jelen pillanatban az UMTS sáv méretében bőven elegendő a felhasználói igények kielégítésére, ugyanakkor frekvenciájában nem az. A jelenlegi frekvenciákon ugyanis az országos lefedettség csak horribilis áron érhető el, a fogyasztói árakat pedig visszaszorítani csak úgy lehet, ha kisebb frekvenciákon továbbítják a jeleket. A Pannon szerint tehát a 900 MHz-es tartomány megnyitása adatátvitelre jó lépés lenne. Ehhez a véleményhez csatlakozott a másik két mobilszolgáltató is, tehát ők a versenyélénkítést úgy képzelik el, hogy egy negyedik szolgáltató helyett inkább ők kapnának pluszkapacitásokat, annak érdekében, hogy kisebb költségekkel tudják a szolgáltatásukat nyújtani. Ahogy Marchart Pál, a Vodafone illetékese fogalmazott, Magyarországon 1200 település van, ahol semmilyen széles sávú internet nem érhető el, ám a mobilcégek "szívesen" elviszik ezekre a helyekre a lehetőséget, ha biztosítják nekik a körülményeket. Hiába nyitják meg számukra a 900 MHz-es tartományt az adattovábbításra, ezen csak akkor lehet mobilinternetet nyújtani, ha a cégek pluszfrekvenciákat kapnak, lévén a hangforgalom jelentős része is itt bonyolódik. Kérdés, hogy a költségek csökkentéséből származó árelőnyt milyen mértékben érvényesítik a kiskereskedelmi árakban.

Letett mobilok az idei érettségin. Jön egy újabb?