Az izraeli-libanoni határvidéken, a Nakura régióban díszsorfalat álló Hezbollah-milicisták között, vörös szőnyegen tért vissza a 2006-os háborúban elfogott négy síita harcos és a 29 éve bebörtönzött Samir Kuntár. Az utóbbit 1979-ben, 17 éves korában fogták el a zsidó állam területén gerillaakció közben.

Míg a drúz felekezetű Kuntár Izraelben véreskezű terrorista, addig a legtöbb libanoni szemében hős és nemzeti szimbólum. Michel Szulejman elnökön kívül ő az egyetlen, akire mindenki egyforma tisztelettel néz a társadalmilag mélyen megosztott országban - szól a kissé propagandaízű helyi szlogen. Az itteni verzió szerint Kuntár senkit nem ölt meg, a rendőrrel és kislányával az izraeli biztonsági erők golyói végeztek véletlenül. - Még ha megtette volna azt, amivel vádolják, akkor is hős lenne - mondja az egyik ünneplő a Nakurán. A hazatérő foglyokat a határvidékről Bejrútba szállították, ahol a repülőtéren a libanoni államfő személyesen fogadta őket, beszédet mondva a tiszteletükre. Az ünnepségen az ország összes, egyébként viszálykodó pártjának a képviselője részt vett.

A síiták Bejrút déli külvárosában felhőtlenül ünnepelhettek, hiszen a felekezet fegyveres erejét adó Hezbollah a szemükben totális győzelmet aratott. - Amit mások tárgyalással hosszú évek alatt nem voltak képesek elérni, azt mi elértük fegyverrel - mondja Fádi, egy vallási iskola tanonca, akinek leghőbb vágya, hogy mártírrá váljon az Izrael elleni harcban, s a paradicsomba kerülhessen. Az iszlamista fegyveres szervezetet szintén támogató, de drúz felekezetű egyetemista Dávud már sokkal visszafogottabb. - A fogolycserét egész Libanon győzelmének tartom, egészen addig, míg a Hezbollah nem fordítja belpolitikai hatalmi célokra. Az egykor a Libanoni Kommunista Párt kötelékeiben Izrael ellen harcoló szunnita Ahmed ennél sokkal élesebben fogalmaz. - Öröm tölt el, hogy Samir Kuntár, akit testvéremnek tekintek, kiszabadult. De úgy gondolom, ma Libanonra az igazi veszélyt már nem Izrael, hanem az Iránt alantasan kiszolgáló Hezbollah jelenti. A hatvanas éveiben járó, unokáit terelgető Ahmed szerint a fogolycsere igazából Teherán regionális hatalmi érdekeit szolgálja.