- A dán kályhaépítő kurzus úgy került éppen Etére - meséli Rohonczi László, a falu polgármestere - hogy Békéscsabáról a településre költözött egy család, iskolás gyerekkel, aki a mi intézményünkbe jár. Az iskolaépületben meglehetősen nagyok a termek, sokba kerül a fűtésük. Az imént említett szülők - akik tudnak angolul - felajánlották, hogy utánanéznek az interneten, miképpen oldhatnánk meg olcsóbban a fűtést, s rá is találtak egy kiválónak ígérkező módszerre. Ennek ismeretében szervezték meg a kurzust, amelyre a hazai érdeklődőkön kívül Japánból, Szlovákiából, Romániából is érkeztek vendégek.

A kiválónak ígérkező módszer pedig a dán téglakályha - amelynek építési technikáját még a vikingek fedezték fel. Mostanában a hagyomány újjáéledőben van az északi országokban, s ez főképpen Lars Helbronak, az Európa Tanács energetikai szakértőjének köszönhető, aki a hajdani technikát a mai kor igényeivel és követelményeivel kiegészítve népszerűsíti. Ő az etei kurzuson is jelen volt.

A dán kályha küllemre nem különbözik egy kandallótól, amelynek üvegajtaján át látszik a lángok lobogása. A fűteni kívánt helyiségnek megfelelően lehet kisebb, és jókora szekrény méretű is. A különbség a belső szerkezetben rejlik: a dán kályhába ugyanis beépítenek egy úgynevezett utóégető kamrát - amely sütőként is használható.

- Ilyen kamra sem a nálunk legelterjedtebb kandallókban, sem a cserépkályhákban nincs - állítja Szvetkovics Andrea, az etei kurzus szervezője.

A dán kályha samott téglával bélelt, úgynevezett "belső magja" és a burkolat között szakszerűen tömített réteg található, amely rendkívül sokáig tartja és árasztja magából a meleget. Az utóégető kamrának köszönhetően a tüzelés során a fából kiszabaduló gázok is elégnek - ezt pedig az égéstér felső harmadába bevezetetett levegő biztosítja. A szakmai ismertető szerint a kályha megépítése munkaigényes, de nem bonyolult. Tűzterében egyszerre hét-tíz kiló tűzifa fér el. A kályha tizenkét órán át tartja a meleget, s mivel az égés igen magas hőfokon történik, alig van melléktermék: elég hetente egyszer kihamuzni, s egy fűtési szezonban nem kell több 20-25 mázsa fánál. A tiszta égés miatt nem csapódnak ki a samottot károsító savak a füstből, ezért legfeljebb ötvenévenként kell átrakni a kályhát, s a kéményből kiáramló füst káros anyagai is jóval az uniós normán belül maradnak. (További részletek a www.tomegkalyha internetes oldalon olvashatók, az érdeklődők itt léphetnek kapcsolatba a szakemberekkel is).

- A kályha szerkezete nagyon fontos, az anyagokat nem lehet kispórolni, a füst áramlásának, a tűztér építésének is fontos szabályai vannak - mondja Szvetkovics Andrea. Hozzáteszi: - Tizenöten, egy hétig építettük az etei iskola kályháját miközben a legapróbb részletekig megismerhettük a szerkezetét. Kint harminchárom fok meleg volt, amikor a nemzetközi csapat valamennyi tagja beírta nevének kezdőbetűjét a burkolat koszorújába, ezzel a gesztussal mintegy közösséget is teremtve. Az "építők" azóta is kapcsolatban állnak egymással, én például épp a napokban kaptam levelet és könyvküldeményt Japánból.

A polgármester megítélése szerint rendkívül hasznos volt az egyhetes műhely előadásaiba belehallgatni. Miközben felépült az iskolában a dán téglakályha egy mintadarabja, a korszerű és környezettudatos fűtésről olyan egyszerű, ám itthon mindeddig nem igazán tudatosított ismeretekről is sok szó esett, mint például arról, hogy a fát kiszáradt állapotában kell eltüzelni.

- A hazai gyakorlat általában az: megvesszük a húsz mázsa hasított fát, örülünk, hogy az akác vizesen is ég, nem törődünk vele, mikor vágták ki, s eszünkbe sem jut, hogy ha nyersen rakjuk a kályhára, akár hetvenszázalékos hőveszteséggel is számolnunk kel - mondja a polgármester.

Rohonczi László szerint a takarékosabb fűtésszámla mellett a gyerekek környezettudatos nevelése is a kályhás tüzelés mellett szól. Másképpen viszonyul a természethez az, akinek szobájában "élő tűz" melegít.

A nagy érdeklődés miatt Etén azt tervezik, hogy oktatóközpontot hoznak létre a dán téglakályha-építési technikájának elsajátítására. Szvetkovics Andrea pedig máris tervezi a jövő évi kurzust, amelyen a mostaninál jóval több résztvevőre számít. Hogy a módszer esetleges hazai elterjedése nem veszélyezteti-e a Bakony, a Vértes erdeit, ahol már így is sok tarra vágott hegyoldalt, s az erőműbe igyekvő, farönkkel megpakolt teherautót látni, arra a polgármester így válaszol:

- Nem a kályha az erdőtemető, hanem a meggondolatlan erdőgazdálkodás. Ha csakis száraz fával tüzelünk, s ültetéssel időben gondoskodunk a pótlásról, nem veszélyeztetjük az erdőket.

A kályhaépítés