Az államtitkár a társadalmi rendet, békét fenyegető tendenciákat elemezve előadásában hatféle csoportosulást különböztetett meg. Egyfelől a kifejezetten alkotmányellenes eszméket hirdető, kis létszámú, egymással is vitában álló csoportokat. Másfelől a nemzeti radikálisokat, akik főként az utcán nyilvánulnak meg, és nemcsak a magyar belpolitikában, hanem a határokon kívül is, harmadrészt a neonácikat, rasszistákat, skinheadeket, akik elutasítják a parlamenti demokráciát, és a társadalmi csoportok közötti értékkülönbséget hirdetik. Továbbá a futballhuligánokat, akik főként a köztéri vandalizmusról ismertek, a szélsőbaloldali csoportokat, amelyek alacsony létszámúak, a fiatalokra nem gyakorolnak hatást, ámde nemzetközi tapasztalatok szerint nem zárható ki, hogy összecsapnak a szélsőjobboldaliakkal. Végül a globalizációellenes csoportokat, melyekre nem annyira az erőszak, mint inkább a figyelemfelkeltés a jellemző, és többnyire külföldön lépnek fel.

Ezeknél a csoportoknál megfigyelhető, hogy modern eszközöket használva gyors mozgósításra képesek, nem tartanak az államhatalomtól, igyekeznek ráépülnek a legális rendezvényekre, vezetőiknek pedig nimbusza van. A titkosszolgálatok pontos információkkal rendelkeznek ezen a téren.

Az államtitkár szerint határozott fellépésre van szükség, ez össztársadalmi feladat, minden felelős szereplőnek keresnie kell a feladatait ebben az összefogásban. A legfontosabb megakadályozni a közvetlen fizikai konfrontáció kialakulását, illetve az alkotmányellenes csoportosulások elleni fellépéshez megszerezni a lakosság szimpátiáját. Indokolt a jogszabályi környezet megváltoztatása is az eddigi tapasztalatok, a változó körülmények figyelembevételével, mert szükség van visszatartó erőre.

Legény Krisztián, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa nemzetközi példákra hivatkozva arról beszélt, hogy az Alkotmányban kellene tiltani a gyűlöletbeszédet, ugyanis az utcai erőszaknak mindig van olyan előzménye, ami a gyűlölet szításában nyilvánul meg. Szükség van továbbá a gyülekezési törvény módosítására, bővíteni kellene a rendőrség mérlegelési jogkörét abban a tekintetben, hogy megtilthassa az olyan rendezvényt, amelynek nem tudja garantálni a biztonságát.

A jogalkalmazóknak jobban kellene kommunikálniuk egymással, példa erre a tojásdobálás eltérő rendőrségi, illetve bírósági értékelése - mondta a kancellária munkatársa, aki szerint egyébként a tojásdobálás egyértelműen bűncselekmény, tettleges becsületsértés.

Hozzátette: a jogi szabályozás mellett legalább ilyen fontos a civil társadalom fellépése, önszerveződése. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az emberek közötti konfliktusok megoldásának nem lehet eszköze az erőszak, az arra való felhívás vagy az azzal való fenyegetés.

Az alapjogokkal való visszaélés tilalmát nem tartalmazza az Alkotmány, ezért a bíróságoknak különösen nagy a felelősségük az alapjogokat érintő ügyekben. Nem kiforrott a magyar bíróságok alapjogi gyakorlata, ezért szükség lenne arra, hogy segítségül hívják a strasbourgi emberi jogi bíróság esetjogát. Ha így lenne, akkor nem fordulhatna elő, hogy a tojásdobálás a véleménynyilvánítási szabadság részévé válhat egy magyar bírósági döntésben - vélekedett a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa.

(MTI)