A magyar parlamentnek eljuttatott írásbelit a berlini magyar nagykövetségen szóbeli követte. A vizsgabizottságnak - amelyet Szabó  Vilmos képviselő, a német-magyar parlamenti csoport magyar  tagozatának elnöke vezetett - az írásbelihez képest némileg könnyebb  dolga volt. A második fordulóba ugyanis már csak tíz német fiatal  jutott be.

Szabó Vilmos szerint csupa olyan huszonéves, aki sok szálon is  kötődik Magyarországhoz. Többük számára az egyik a családi kötődés  volt, a másik pedig az a törekvés, hogy Kelet-és Közép-Európa jobb  megismerése érdekében mindenekelőtt a rendszerváltozás utáni magyar  tapasztalatokat tanulmányozzák. A harmadik - és egyáltalán nem  elhanyagolható - pedig a magyar kultúra, így az irodalom, a film és  a zene szeretete, különös tekintettel Kertész Imrére, Konrád  Györgyre, Esterházy Péterre, de akár Déry Tiborra és Szabó Istvánra  is, továbbá Bartókra és Lisztre. A motiváltság amúgy a bizottság  döntésben fontos szerepet játszott.

Mint ahogy az is szempont volt, hogy a jelentkező hogyan ítéli  meg a Németországban kialakult
 Magyarország-képet, továbbá milyen  tapasztalatokkal rendelkezik az országról. S érdekes volt hallani  azt, hogy ez a korosztály miként látja a rendszerváltozást, a  berlini fal leomlását és a német újraegyesülést, továbbá azt a  szerepet, amelyet Magyarország töltött be ebben.  A válaszokból  pedig - mint Szabó Vilmos az MTI-nek utalt rá - egyértelműen kitűnt,  hogy számukra mindez már történelem, az akkori szerepet már nem  tekintik érdemnek. De ezzel együtt Magyarországról inkább pozitív a  kép.

Elisabeth Katalin Grabow egyike volt a négy "befutónak". A  rostocki egyetemista politológiát tanul, s most védi meg  szakdolgozatát. "Nagyon érdekel a magyar politika" - jelentette ki,  utalva arra is, hogy édesanyja magyar, ezért családi okokból is  igyekszik összehasonlítani a német és a magyar demokráciát. Ez az  egyik fő kutatási területe, továbbá a pártok tevékenysége.

"Nagyon szeretem Magyarországot, de kicsit féltem is" -  jelentette ki, hangoztatva, hogy az elmúlt időszakban "túl sok volt  a balhé". "Sok volt a felfordulás, ezért aggódom második  otthonomért" - fogalmazott Katalin Grabow. Mindennek oka szerinte az  általános elégedetlenség, az emberek féltik saját egzisztenciájukat,  nem tudják, mi fog következni. "Nincs biztonság, s ez a nagy baj" -  fogalmazott a 23 éves rostocki diáklány, hozzátéve azért: reméli,  hogy jobbra fordulnak a dolgok.

Arra a kérdésre pedig, hogy számára mit jelent 1989, csupán azt  válaszolta: "Négyéves voltam."

A német ösztöndíjasok két hónapon keresztül tanulmányozzák majd  az Országgyűlés munkáját. A közelmúltban a két parlamenti elnök,  Norbert Lammert és Szili Katalin megállapodása alapján felújított  csereprogram keretében egyébként a magyar ösztöndíjasok éppen most vendégek a Bundestagban.

(MTI)