A kilencedik osztályos tanulók szülei költenek a legtöbbet könyvekre, ugyanis ekkor kell megvenni az olyan, éveken át használatos taneszközöket, mint például a földrajzi atlasz vagy a matematikai függvénytáblázat.

A kompetenciaalapú tanítás módszerei a 2004-ben közzétett PISA-felmérést követően terjedtek el Magyarországon. A tizenöt éves diákokat vizsgáló PISA-felmérés megállapította ugyanis, hogy az általános iskola befejezéséig a magyar gyerekekben nem fejlődik ki az életszerű helyzetekben alkalmazható tudás. Nem megfelelő az olvasási, szövegértési, az érvelő-szövegalkotási képességük, valamint a gyakorlati jellegű matematikai és természettudományi tudásuk sem.

A Nemzeti fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának keretén belül megszületett egy programcsomag, amely a lexikális, ismeretközlő eljárásokat a kompetenciaalapú tanítással váltja fel. Ez új tankönyvek alkalmazását is igényelte. Hétszáz iskola vett részt a programban, az intézmények jelentős pénzügyi támogatás mellett ingyenes taneszközökre és pedagógiai továbbképzésre is jogosultak voltak. A diákoknak a könyvekért, eszközökért nem kellett fizetniük. Szeptembertől az ingyenesség megszűnik, de az oktatási programcsomag továbbra is teljes egészében letölthető az Educatio Kht. honlapjáról.

Puskás Aurél, a cég fejlesztési igazgatóhelyettese elmondta, hogy a legtöbb iskola nem tart igényt az egész tankönyvcsomagra, a pedagógusok pedig dönthetnek arról, hogy melyik könyvet alkalmazzák az óráikon. A pályázat során igényelt költségvetési támogatások egy részét az iskolai könyvtárak fejlesztésére fordították, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen minden tanulónak saját példánnyal rendelkeznie. Mi több, a program felépítéséből eredően több diák is osztozhat egy munkafüzeten. A tankönyvek árait pedig a kiadók nem módosíthatják szabadon, árkorlátozás van érvényben.

Az egyik legdrágább tankönyvet mutatja a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. raktárvezetője