Vélhetően értelmezési problémák miatt lett keserű a Prémium évek programban részt vevők szájíze. A közigazgatás korszerűsítése miatt elbocsátásra ítélt, néhány évvel a nyugdíj előtt álló közszolgák lehetőséget kaptak ugyanis arra, hogy életpályájukat méltó módon fejezzék be. Továbbra is közszolgálati jogviszonyban maradhatnak, igaz, rövidebb munkaidőben - hetente legfeljebb 12 órát - dolgozva, amelyért korábbi illetményük 70 százalékát kapják. Feltétel mindössze annyi, hogy a közszférában 25 éves munkaviszonyt kell igazolniuk.

A 2005. január 1-jén indult és 2008 végéig igénybe vehető hároméves programhoz eddig több mint két és fél ezren csatlakoztak azzal a reménnyel, hogy a nyugdíjuk megállapításáig foglalkoztatottak maradhatnak, s korábbi járandóságaikat is felvehetik - még ha csökkentett mértékben is. Mára azonban kiderült, hogy a munkáltatók jelentős része az érintettekre vonatkozóan hátrányosan értelmezi a törvényt, s nem utalja át az alkalmazott számlájára például a közszolgálatban dolgozókat megillető 13. havi fizetést és a ruhapénzt - tudtuk meg a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének prémiuméves tagozatának vezetőjétől.

Lukács Vera elmondta: becsapottnak érzik magukat, mert mielőtt beléptek volna a programba, azt a tájékoztatást kapták, hogy minden köztisztviselői juttatás megilleti a prémiuméveseket is, csak csökkentett mértékben. Az alanyi jogon járó juttatás szerintük azért illeti meg őket, mert közszolgálati jogviszonyuk nem szűnt meg. Igazuk mellett azzal is érvelnek, hogy az étkezési hozzájárulás megfelelő százalékát ugyanakkor megkapják.

Ellentmondó e kérdésben a Miniszterelnöki Hivatal és a munkaügyi tárca álláspontja is, hiszen a kancellária a juttatásokat alanyi jogon járónak minősíti, míg a szaktárca az ellenkező értelmezés mellett érvel - mondta az érdekvédő.

A csalódott köztisztviselők egy része perre vitte az ügyet. Eddig három bíróság - a debreceni munkaügyi, a Hajdú-Bihar és a Heves megyei - hozta meg döntését, amely szerint a prémiuméveseknek is jár a 13. havi bér és a ruhapénz.

Januártól újabb meglepetéssel találkoztak a prémiumévesek. Kiderült, hogy az ígéretek ellenére mégiscsak fizetniük kell a 4 százalékos természetbeni egészségügyi járulékot, és a nyugdíjjárulék növekedése miatt is további 1 százalékos elvonással kell számolniuk. Mindez összességében havi 8-15 ezer forintos nettó bércsökkenést jelent. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a programba lépéskor megállapított illetményük nem emelkedik évente az infláció mértékével. Ez három év alatt akár 20 százalékos bérhátrányt jelenthet.

A szakszervezet levélben fordult Szűcs Erika miniszterhez a felmerült problémák miatt, s arra is választ vár: igaz-e az a sajtóinformáció, amely szerint nyugdíjba vonulásukkor a nyugdíjszámításnál nem a korábbi bérük 100 százalékát, hanem annak csak 70 százalékát veszik majd figyelembe. A választ még nem kapták meg.