Megússza-e európai szankciók nélkül Bulgária és Románia, hogy alig veszi fel a harcot a korrupcióval szemben? - Ez a tétje az Európai Bizottság jövő heti, egyben utolsó két országjelentésének. Bukarestről az EU szakértője lesújtó véleményt közölt nemrég.
Szankciók előtt két új EU-tag?
Mind Bulgária, mind pedig Románia esetében - a kiszivárogtatások szerint - igen éles bírálatokat tartalmaz az Európai Bizottság jövő héten publikálandó országjelentése. Brüsszel a bukaresti parlamentet is elmarasztalja, mert akadályozza a magas köröket érintő korrupciós ügyek kivizsgálását. Kapnak egyúttal a bírák is, akik csak minimális időtartamú, és azon belül is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik az ilyen esetek vádlottjait. - Feltételezések egész sorát hallottam már, mi mindenesetre megvárjuk a nyilatkozattal a jövő szerdát - mondta kérdésünkre Mark Gray, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Az EU másfél éve fogadta be Bukarestet és Szófiát - egyesek szerint túlságosan korán és felkészületlenül. Részben ezért példátlanul szigorú védzáradékokat alkalmazhat - legfeljebb a tagság első három évében - három területen, amelyek közül az igazságügyben a legsúlyosabb a helyzet. Legutóbb májusban vizsgálódtak bizottsági szakértők a két fővárosban. Az egyik lehetséges szankció az uniós támogatások egy részének befagyasztása, de az EU figyelmen kívül hagyhatja a két ország bíróságainak ítéleteit is.
A korrupciót feltérképező Transparency International tízes skáláján Bulgária épphogy eléri a négyes fokozatot (a 10-es jelenti a teljes korrupciómentességet), Románia pedig még azt sem. (Magyarország a legjobban áll a visegrádi négyek közül, CPI-értéke a legközelebb áll a hatoshoz.) Ugyanakkor jó esély van arra is, hogy a két ország megússza feddéssel, az EU-nak ugyanis nincsen nagy gyakorlata a tagállamok ilyesfajta megregulázásában - ellentétben a tagjelöltekével, hiszen őket bármikor zsarolhatja csatlakozásuk elodázásával.
Bukarestet illetően már Brüsszel legutóbbi, februári jelentése is viszonylag visszafogottként értékelhető. Különösen ahhoz képest, hogy mit jelentett eredetileg Willem De Pauw belga ügyész, az EU kiküldött szakértője. Mint arra a The Economist minapi száma felhívta a figyelmet, véleménye igen lesújtó volt. - Ahelyett, hogy haladást érne el a magas körök korrupciójával szemben, Románia jelenleg minden szinten visszalépést mutat ebben a harcban - írta novemberben De Pauw, úgy vélve: az ország fél év alatt a 2003-as szintre eshet vissza. Vagyis a 2007-es csatlakozás semmit nem vitt előre. - A belépést követően a parlament és a kormány szándékosan tompította a (korrupcióellenes) eszköztárat, sőt törvényeket is hozott erre - állítja a belga jogász, aki szerint az igazságügy minisztérium is médianyomás alá helyezi a korrupciós ügyekben eljáró ügyészeket, minden jelentősebb, felfüggesztett pert megszüntettek később, továbbá vannak "erős jelei" a DNA, azaz a korrupcióellenes ügyészség leépítésének is. - Gyakorlatilag az egész román politikai elit keményen ellenáll - summáz De Pauw.
Az Európai Bizottság jelentését már tervezet formájában élénken kommentálták Bukarestben, főképpen annak az igazságszolgáltatás reformjára és a korrupcióellenes harcra vonatkozó részeit. Ez cseppet sem meglepő, e két téma ugyanis már évek óta fontos eszközévé vált a romániai belpolitikai csatározásnak, az ellenzék és a hatalom, az államfő és a miniszterelnök, a politikai osztály és a civil társadalom között dúló, szűnni nem akaró háborúskodásnak. Amikor a kiszivárgott hírekből kiderült, hogy a jelentés magát a bukaresti parlamentet is elmarasztalja, amiért utolsó ülésén nem szavazta meg a korrupcióval gyanúsított ügyét, az ujjal mutogatás ismét elkezdődött. Olaj a tűzre, hogy a jelentés a parlamentet amiatt is elmarasztalja, mert az "majdnem megszavazta" a büntető törvénykönyv olyan értelmű módosítását, amely megnehezítette volna az ügyészek dolgát a korrupciós ügyek kivizsgálásakor. Traian Basescu államelnök - aki az elmúlt években az igazságszolgáltatást és a korrupcióellenes harcot valóságos politikai fegyverré változtatta - elmondta: a jelentésről és főképpen annak igazságügyi részéről "több mint egy órán át" beszélgetett José Manuel Barroso EB-elnökkel. A elnök részleteket ugyan nem közölt, de néhány nappal korábban hevesen bírálta az ügyészeket és a bírókat, akiket a reform lankadásáért tett felelőssé. A román lapok rámutattak: Bulgáriában a romániainál jóval roszszabb e tekintetben a helyzet, mégsem idegeskednek. Vagy pedig ott van Magyarország és Franciaország, amelyek esetében a költségvetési hiány lépi túl a megengedett szintet, miközben ezen a téren Románia példamutató eredményt ért el. (Tibori Szabó Zoltán)
Rumen Petko bolgár belügyminiszter korrupcióval kapcsolatos kérdésre válaszol egy sajtótájékoztatón
