A Föld legnagyobb, legforróbb és legszárazabb sivataga. A nappali hőmérséklet a Szaharában elérheti akár az 56 Celsius-fokot, miközben a kietlen tájra évente alig két centiméternyi csapadék hullik. A tudósok szerint a Szahara folyamatosan változó felszíne alatt ősi civilizációk titkai rejtőznek.
Óriás dinoszaurusz a sivatagban
További részletek a Népszabadság DVD-sorozatáról>>>>
Tudta-e, hogy itt találták meg a Föld legnagyobb dinoszauruszának a maradványait, amely tízszer nagyobb volt, mint a legendás T-Rex? Ez a 45 tonnás lény naponta 500 kilónyi növényt falt fel. Lapunk holnapi mellékleteként megjelenő Szahara - homokdűnék legendája című DVD-filmünk a meglepő közlésen túl számos egyéb titokra is fényt derít. Bátor geológusokkal például együtt fedezhetjük fel azt a titokzatos, ősi barlangot, amely alapjaiban változtatta meg történelmünket. A sivatag közepén - távol minden vízforrástól - a barlang falára úszó embereket festettek 12 ezer évvel ezelőtt élt őseink. Nem lázálmokat hagyott örökül a festő, akkoriban valóban víz hömpölygött azon a tájon. Elég volt azonban
a Föld forgástengelyének apró változása, és az édenkert sivataggá változott. Kilencmillió négyzetkilométeres kietlenséggé, amelynek kiterjedése évente 130 ezer négyzetkilométerrel nő.
Mi, magyarok is szereplünk a filmben. Az angol beteg című világhírű film főhősére, gróf Almásy Lászlóra is hosszú perceket szentelnek az alkotók. Miért érdekes nekik, nekünk a kalandos életű Almásy? Mert a Szahara jelentős részét ő térképezte fel elsőként. A gróf persze nem ezzel a céllal küzdött az elemekkel, hanem egy elveszett civilizáció, egy aranyváros nyomaira akart bukkanni. Ehelyett üveget talált, amelyről a közelmúltban állapították meg, hogy egy meteoritbecsapódás mellékterméke. Az ütközést követő 220 Celsius-fokos hőségtől megolvadt homokból jött létre ez a zöldes színű anyag.
A kietlen helyszín az extrém sportolók számára is izgalmas. A homokdeszkások szerint a Szahara homokja a világon egyedülálló. Sehol másutt nem találni ehhez foghatóan szinte tökéletesen gömbölyűre csiszolódott homokot. Az is fontos információ, hogy a sivatagi homokban legalább hetven kilométeres sebességgel kell száguldani, mert lassabb haladás esetén egyszerűen elsüllyed az autó. Miközben a sivatagról szól a film, megismerkedhetünk a Nílus áradásának a magyarázatával, az oázisok fennmaradásának okaival, a szaharai eredetű homokfellegek vándorlásával és sok egyéb titokkal, amely belefér egy közel egyórás ismeretterjesztő filmbe.
