Mind Bulgária, mind pedig Románia esetében igen éles bírálatokat tartalmaz az Európai Bizottság a jövő héten ismertetett országjelentése a kiszivárogtatások szerint. Brüsszel a bukaresti parlamentet is elmarasztalja, mert akadályozza a magas köröket érintő korrupciós ügyek kivizsgálását. Kapnak egyúttal a bírák is, akik csak minimális időtartamú, és azon belül is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik az ilyen esetek vádlottjait. - Feltételezések egész sorát hallottam már, mi mindenesetre megvárjuk a nyilatkozattal a jövő szerdát – mondta kérdésünkre Mark Gray, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Az EU másfél éve fogadta sorai közé Bukarestet és Szófiát - egyesek szerint túlságosan korán és felkészületlenül. Részben ezért példátlanul szigorú védzáradékokat alkalmazhat – legfeljebb a tagság első három évében - három területen, amelyek közül az igazságügyben a legsúlyosabb a helyzet. Legutóbb májusban vizsgálódtak bizottsági szakértők a két fővárosban. Az egyik lehetséges szankció az uniós támogatások egy részének befagyasztása, de az EU figyelmen kívül hagyhatja a két ország bíróságainak ítéleteit is.

A korrupciót feltérképező Transparency International tízes skáláján Bulgária épphogy eléri a négyes fokozatot (a 10-es jelenti a teljes korrupciómentességet), Románia pedig még azt sem. (Magyarország a legjobban áll a visegrádi négyek közül, CPI-értéke a legközelebb áll a hatoshoz a szűkebb régióban.) Ugyanakkor jó esély van arra is, hogy a két ország megússza feddéssel, az EU-nak ugyanis nincsen nagy gyakorlata a tagállamok ilyesfajta megregulázásában - ellentétben a tagjelöltekével, hiszen őket bármikor zsarolhatja csatlakozásuk elodázásával.

Bukarestet illetően már Brüsszel legutóbbi, februári jelentése is viszonylag visszafogottként értékelhető. Különösen ahhoz képest, hogy mit jelentett eredetileg Willem De Pauw belga ügyész, az EU kiküldött szakértője. Mint arra a The Economist minapi száma felhívta a figyelmet, véleménye igen lesújtó volt. – Ahelyett, hogy haladást érne el a magas körök korrupciójával szemben, Románia jelenleg minden szinten visszalépést mutat ebben a harcban – írta novemberben De Pauw, úgy vélve: az ország fél év alatt a 2003-as szintre eshet vissza. Vagyis a 2007-es csatlakozás semmit nem vitt előre. – A belépést követően a parlament és a kormány szándékosan tompította a (korrupció ellenes) eszköztárat, sőt törvényeket is hozott erre – állítja a belga jogász, aki szerint az igazságügyminisztérium is médianyomás alá helyezi a korrupciós ügyekben eljáró ügyészeket, minden jelentősebb, felfüggesztett pert megszüntettek később, továbbá vannak „erős jelei” a DNA, azaz a korrupció ellenes ügyészség leépítésének is. – Gyakorlatilag az egész román politikai elit keményen ellenáll – summáz De Pauw.

Brüsszel