„A mai helyzetben minden eddiginél élesebben kiütközik egy európai gazdasági miniszter hiánya” – írja a La Stampában Mario Deaglio, a torinói egyetem világgazdaságtan-professzora.

Az áremelkedésekre ugyanis az Európai Központi Bank igen logikusan kamatemeléssel válaszol, hogy el ne szabaduljon az infláció. De ha drágul a hitel, óhatatlanul lelassul a gazdasági növekedés. Ha a jegybanknak meg kellene tárgyalnia valakivel a teendőket, lehet, hogy az Unió más úton próbálná leküzdeni az áremelést.

Egyelőre ugyanis nincs szó általános inflációról. Az árak csak néhány ágazatban emelkednek, nevezetesen az energiafüggő ágazatokban. Az árfelhajtó hatás külföldről jön, ezt leszámítva az infláció 2-3 százalék körül van Európában, ami aggasztó ugyan, de még nem válságos. Veszélyessé akkor válhat, ha az érdekvédők fizetésemelést harcolnak ki, mert akkor csakugyan átterjed az infláció az egész gazdaságra.

A megoldás az lenne, ha csökkentenék a benzin árának kétharmadát kitevő adókat, és közben megállapodnának az így könnyebb helyzetbe kerülő vállalkozásokkal egyfajta árfegyelemről, illetve határozottabban építenék le az erőfölényes helyzeteket, hogy ne lehessen oly könnyen áthárítani a költségeket a fogyasztóra.

Az Európai Bizottság azonban aligha tűrné el, hogy egy-egy ország önállóan csökkentse az adóterheket, mert ez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményezne. Tehát közösségi szinten kell keresni a megoldást.

A brüsszeli Bizottságtól eddig csak alapszintű közgazdasági fejtegetésekre futotta. Deaglio Sarkozy elnök nyilatkozatai alapján abban reménykedik, hogy a francia elnökség majd tovább lép. Eddig Párizs határozottan bírálta az Európai Bank kamatemeléseit, és talán a jövőben gazdaságpolitikai csomaggal is előáll, éspedig olyannal, amely szükségtelenné teheti a kamatemelést.

A Barroso-elnökség - hiányzik az EU-s gazdasági miniszteri poszt?