Vevő ritkán licitál felfelé. Még ritkábban ajánl 195 millió forinttal többet az évekkel ezelőtt szerződésben rögzített vételárnál. Ennél is meglepőbb, ha az eladó nemet mond az ajánlatra, miközben a visszautasítással milliárdos kártérítést kockáztat. Az Andrássy út 47. szám alatti palota történetében nem ez az első meghökkentő fordulat.

Az 1885-ben átadott épületnek napjainkra szinte minden porcikáját aládúcolták. A Fővárosi Vagyonátadó Iroda már 1993-ban azzal adta át a terézvárosi önkormányzatnak, hogy tíz éven belül teljesen fel kell újítani. De a dúcoláson kívül nem sok minden történt. Az önkormányzat kezdetektől túl akart adni rajta. Az értékbecsléssel megbízott Dollár Land Kft. 2004-ben 695 millió forintra értékelte az ingatlant üresen, míg a forgalmi értéket - az épületben lévő 30 bérlő kártalanítása okán - ennek 20 százalékában, vagyis 139 millió forintban állapította meg. A felújítás költségeit egy másik cég 840 millióra taksálta. Az épület vételére 2004 júniusában tett ajánlatot a ház 30 százalékát bérlő Ennet Kft. A szerződést novemberben kötötték meg a céggel, amely 150 millió forint plusz áfa megfizetése mellett vállalta a bérlők kiköltöztetését és a felújítást.

A szerződés érvénytelenítését célzó pert a tulajdonjog bejegyzése után egy héttel indította meg a házban szintén helyiséget bérlő Oktogon Kft., az önkormányzat jogszabályt sértő - licit nélküli - eladási módja miatt. Az 1992-es államháztartási törvény szerint a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyontárgyak csak nyilvános versenytárgyalás útján értékesíthetők. A 2005. évi költségvetési törvény egységesen 20 millió forintban határozta meg a limitet. Csakhogy a palotát 2004-ben adták el, amikor még az önkormányzatokra bízták az értékhatár megállapítását, Terézváros vagyongazdálkodási rendelete pedig 200 millió forintnál húzta meg a határt. A nagyvonalúságot egyébként 2005-ben az Állami Számvevőszék bírálta.

Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság érdemben nem tárgyalta az esetet, mivel úgy találta, hogy az Oktogon Kft.-nek - szaknyelven szólva - nincs kereshetőségi joga. A Legfelsőbb Bíróság viszont két évvel később úgy találta, hogy a per indításához a gazdasági érdekeltség is elég, és az ügyet visszautalta az első fokra. A Fővárosi Bíróság ezúttal semmisnek nyilvánította az adásvételi szerződést, az eredeti állapot viszszaállítását viszont nem írta elő. Időközben a perben eljáró ügyész kérte az Ennet Kft. tulajdonjogának a törlését, megjegyezve, hogy a korábbi vételárat az önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Az ügyészség által megrendelt új értékbecslés az üres ingatlant 1,2 milliárd forintra taksálta, lakott értékét ennek 27 százalékában, 342,2 millióban határozta meg. Az Ennet Kft. - amely mára a bérlők többségével megállapodott, és nagyrészt kiürítette a házat - kész volt megfizetni a különbséget. Erre vonatkozott a plusz 195 millió forintos ajánlat, amelyet a terézvárosi képviselők visszautasítottak. Hidasi Gábor ügyvéd - az Ennet Kft. tanácsadója - érthetetlennek tartja a döntést, mivel az önkormányzat semmit sem veszített volna. Néhány képviselő viszont úgy gondolta, hogy a per alatt nem célszerű újabb pénzügyi döntést hozni, mások szerint jól jönne a 195 millió. Az előbbiek voltak többen - vázolta a testületi vélemény két végpontját Verók István VI. kerületi polgármester. Abban azonban egyetértenek, hogy sokba kerül még ez az eladott palota az önkormányzatnak.

Ha az adásvételi szerződést végleg megsemmisítik, az Ennet Kft. várhatóan jelentős kárigénnyel lép majd fel. A vételár mellett az időközben elvégzett balesetveszély-elhárító munkálatok, az épület kiürítésének költségét, valamint a cégbe azóta betársuló, műemlék épületek felújítására szakosodott angol Rich Group által megrendelt rekonstrukciós tervek árát is visszaköveteli. Mindez együtt az egymilliárd forintot súrolja. Az önkormányzat aligha képes ezt megfizetni. Az Ennet Kft. a végrehajtást sem tartja kizártnak, így a palotát elárverezhetik. A kényszer-értékesítés többnyire nyomott vételárat eredményez, ami időnként a hitelezők - esetünkben az Ennet Kft. - kifizetésére sem lesz elegendő. Így az önkormányzatnak saját kasszából kell kipótolnia az összeget. Némileg jobb konstelláció, ha az önkormányzat - várakozásra bírva az Ennet Kft.-t - tendert ír ki az eladásra. Kérdés, hogy a zavaros múltú, illetve egyre rosszabb állapotban lévő palotát mennyiért veszik meg. Az sem biztos, hogy a pert indító, ám az épületből azóta jogerősen is kitett Oktogon Kft. a pályázók között lesz. Ám akárki győz, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Ajánlattevőben nem lesz hiány - bizakodik Verók István. - A cégeknek presztízs irodát, üzletet nyitni az Andrássy úton, amiért hajlandóak mélyebbre nyúlni a zsebükbe. Így vagy úgy, a palotát mindenképpen eladják. Az önkormányzatnak soha nem volt és nem is lesz elég pénze a felújításra. Ám azt sem tartják kizártnak, hogy a bírósági döntéssel kikényszerített pályázaton az eredeti vevővel sikerül majd megállapodniuk.

Összeomlásveszély