A kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit főbüntetésként nemcsak szabadságvesztésre, hanem adott esetben pénzbüntetésre ítélik. Tavaly a 81305 jogerősen elítélt közül 38588 személy kapott pénzbüntetést; 2006-ban 42038, 2005-ben pedig 42316 embert ítéltek jogerősen pénzbüntetésre.

A bűncselekményeknek nincs fix tarifájuk - nem lehet előre kiszámolni, hogy a szomszédnak lekevert pofonért vagy, egy kocsmai összetűzésért utóbb mennyit is kell majd fizetni. Az, hogy mi mennyibe kerül, az a körülményektől és az adott helyzettől függ. A pénzbüntetés mértékét a bíróság napi tételekben állapítja meg. Egy-egy rács mögött töltött nap száztól akár húszezer forintba is kerülhet, a büntetőnapok száma pedig 30 és 540 között mozog. A pénzbüntetés mértékét a napi tételek száma és az egy napra eső összeg szorzata adja.

A bíróságok a napok számánál a bűncselekmény súlyát, az elkövetés körülményeit, a napi összegnél pedig az elítélt anyagi helyzetét veszik figyelembe. Miszori László, a Pest Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője szerint a bírák szívesen szabnak ki pénzfőbüntetést. Ötven ügyből 28-30 végződött így. Jellemzően ittas vezetés, garázdaság, könnyű testi sértés, rongálás és lopás miatt alkalmazzák ezt a szankciót.

- Én nem tartom hatékonynak a pénzbüntetést, ráadásul túl sokszor szabják ki, és igen alacsony összeget állapítanak meg. Ennek nincs visszatartó ereje - mondta Miszori László. Hozzátette: a bírók nem mindig veszik figyelembe a valós jövedelmi viszonyokat, tényként fogadják el a vádlottak által közölt adatokat. Így például volt olyan ügy, ahol a tanácselnök tudomásul vette a vádlott azon állítását, miszerint havi hatvanezer forintból él, miközben arról is beszámolt, hogy az autója havi törlesztőrészlete 80 ezer forint.

- A vizsgált ügyekből az is kitűnik: lényegében minden érintett alkalmi munkás. Ugyanakkor az is tény: a bíróságnak nincs eszköze az adatok ellenőrzésére - mondta Miszori László.

A Fővárosi Bíróságon is gyakran szabnak ki pénzbüntetést. A bíróság gazdasági hivatala tavaly 6197 esetben küldött felszólítást a pénzbefizetésre, összesen 494 millió 996 ezer forintról. (2008 első fél évében eddig 3109 felszólítást postáztak több mint 270 millió 191 ezer forintról.) Tavaly végül 440 millió 121 ezer forint folyt be a pénzfőbüntetésekből, ez a Fővárosi Bíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára került. A bíróság erről a számláról gazdálkodik, a pénzt üzemeltetésre és fenntartásra fordítják. Az összeget befektetni nem lehet. Amikor meghatározzák, hogy az adott bíróság a következő évben mekkora öszszegből gazdálkodhat, akkor eleve előirányozzák, hogy milyen nagyságú bevételre tegyen szert a pénzbüntetésekből, s a fennmaradó részt a költségvetés pótolja. A tavalyi pénzbüntetés a Fővárosi Bíróság saját bevételének 44 százaléka volt.

Szép számmal akadnak olyanok, akik nem fizetnek, inkább leülik a büntetést. Arra vonatkozóan nincs statisztika, hogy mely bűncselekmények elkövetői fizetnek inkább, illetve, hogy a kisebb vagy a nagyobb büntetéseket fizetik-e ki. Kimutatás hiányában az sem tudható, hogy hányan választják a csekk helyett a börtönt. Ezt már csak azért is lehetetlen lenne nyomon követni, mert a renitensek bármikor meggondolhatják magukat. Amint ők vagy hozzátartozóik befizetik a pénzt, máris szabadulnak. A nyári ítélkezési szünet nem érinti a "szabadítókat", a hivatal nyitva lesz. Egyébként pedig jellemzően karácsony és húsvét előtt szeretnék a hozzátartozók tömegesen kiváltani családtagjaikat.

Az elítéltek és hozzátartozóik nem nagyon tudnak trükközni a befizetéssel - azonosítókkal ellátott utalványon kell teljesíteniük. A postán nem fogadnak el átjavított csekket. Persze előfordul, hogy a postai "rózsaszín" csekken adnak fel pénzt, amelyet behoznak bemutatni, majd a csekkel az elítélt visszamegy még aznap a postára és visszakéri a pénzt. Ez azonban hamar kiderül, mert nem érkezik be a számlára az összeg és intézkednek a pénzbüntetés átváltoztatásáról - már szabadságvesztésre.