Áfacsökkentésre tojásdemokrácia, forintkonferenciára hároméves költségvetés. A kommunikáció lett a lényeg, pedig a lényeg kommunikációjára lenne szükség.

A Fidesz olyan látványosan és gyorsan bukott meg az áfacsökkentéssel, mint az egyszeri miniszter a pannon pumával. A komoly ötlet, a kormányzóképességet bemutató idea szükségszerű volt. A hároméves büdzsé ilyen - bármit is jelentsen, amit a költségvetési kérdésekben eddig nem nagyon megnyilatkozó Pelczné Gáll Ildikó mondott. Azt ugyan nem értem, miért is kellene épp az uniós elnökség miatt három évre előre lekötni az uniós pénzeket forint-filléres alapon. Miért épp emiatt? Igaz: mi már konferencia-központot és autópályát is építünk, ha egy városunk megkapja azt a rendezvénysorozatokra járó uniós vándorcímet, hogy "Európa kulturális fővárosa".

A hároméves költségvetésről szóló javaslatról persze nehezen lehet bármit is mondani, tekintettel arra, hogy nincs még kész. A szakértők szabadságra mentek, csak a politikusok maradtak nekünk. A cikk írásakor mindenesetre a parlament honlapján az utolsó benyújtott törvényjavaslat a kormányé volt: Albánia és Horvátország NATO-csatlakozását javasolják elfogadásra. Van esély a többségi igenre.

A hároméves büdzsénél is volna - persze nem így. Kitekintő, hosszabb távú költségvetési tervezést ugyanis mindenki szeretne. Sőt: már van is ilyenünk. Régóta. Ma is megvan minden kiadási tétel, bevételi szám 2011-ig. Igazán komolyan venni ugyan nem lehet egyet sem, de sebaj. Azt azért nehéz volna kérni bárkitől, hogy most megmondja: három-három és fél év múlva mennyi karácsonyi ajándékot vesznek az emberek, és ez alapján hogyan alakul a 2011. decemberi áfabevétel (ami az egyik legmeghatározóbb tétele a büdzsének). Ráadásul miután az elmúlt öt évben nem nagyon sikerült eltalálnia a pénzügyi tárcának a következő évi folyamatokat sem (hol alul, hol felültervezte a hiányt és a bevételeket), aligha gondolhatjuk, hogy a jóslás hosszabb távon sikeresebb.

A hosszú távú tervezésnek mindennek ellenére van létjogosultsága: irányt mutat. Megmondja, merre akarunk menni. Változatlan feltételek esetén. A világ persze változik - na ezért szokás hosszú távra tervezni, és egy évre előre költségvetést készíteni. Majd módosítani, ha úgy alakul. Mostanában úgy szokott. A világ ugyanis mostanában igencsak gyorsan változik. Főleg nálunk.

A politikának talán volna fontosabb dolga is, mint azzal foglalkozni: miként lehet úgy előkészülni valamilyen uniós tisztségre, ahogy egyetlen más EU-tagország sem teszi. Itt van például a nyersanyagok árrobbanása, a recesszió veszélye, a hitelkrach elhúzódása vagy a szociális Európa válsága. Ma ezekre a problémákra nálunk szlogenvirágok születnek, nem válaszok.