Egyoldalú szerződések

Koós Gábor panaszkodik egy biztosító szolgáltatói arroganciájára (Szolgáltatói arrogancia, június 19.). Nekem egy másik biztosítóval volt hasonló gondom.

A probléma gyökere szerintem az, hogy a legkülönfélébb szolgáltatók (biztosítók, bankok, távközlési, közlekedési, kommunális szolgáltatók, energiaszolgáltatók stb.) ma teljesen önkényesen, kontroll nélkül, kizárólag a saját érdekeikkel törődve szerkeszthetik meg azokat a szerződésmintákat, amelyek alapján aztán az alku legcsekélyebb lehetősége nélkül "szerződnek" az egyéni üzletfeleikkel. Úgy gondolom, hogy a mai egyoldalúság helyett valódi tárgyaláson kialakított valódi szerződéseket kellene szerkeszteni, ahol a másik tárgyaló és szerződő fél az egyéni üzletfelek érdekeit képviselné. Mivel pedig nekik nincs erre alkalmas szervezetük, a másik tárgyaló és szerződő félnek az államnak kellene lennie.

A különféle állami felügyeleteket (PSZÁF, Energiafelügyelet, Távközlési Felügyelet stb.) törvénnyel kellene kötelezni arra, hogy csak olyan szerződésmintát hagyjanak jóvá, amelyet ilyen valódi tárgyaláson alakítottak ki, a szolgáltatókat meg arra, hogy minden szerződésmintájukat engedélyeztessék. Az egyéni üzletfeleket képviselő tárgyaló fél vagy az illetékes felügyelet lehetne, vagy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség erre a célra létrehozott részlege, de ezt a tárgyaló felet mindkét esetben anyagi felelősségvállalásra kellene kötelezni arra az esetre, ha netán a bíróság mégis az egyéni üzletfelek sérelmét állapítaná meg valamelyik szerződési pontról.

Válas György, Budapest

Kikötők és vitorlások

A nemzetközi gyakorlatra, valamint a piaci viszonyokra hivatkozva a vagyonkezelő és a vízügyi hatóság szerint a vitorláskikötők üzemeltetőinek 300-800 ezer forint közötti bevételük származik egy-egy vitorláshajó-helyből, miközben a mederhasználati díj éves értéke hajónként átlagosan nem éri el az 50 ezer forintot - olvasható a Megrekedt balatoni kikötőfejlesztések című (június 5.) írásban.

Ehhez valamit hozzá kell tenni. A Balatoni Hajózási Zrt. kikötőiben a vitorlás hajók zöme a bruttó 318 ezer forint vagy a bruttó 387 ezer forint éves díjat fizető kategóriába tartozik. Figyelembe véve az ennél kisebb összeget fizető kisebb hajókat is, az átlagos bérleti díj 320 ezer forint.

A Gazdasági Versenyhivatal 2004-ben megvizsgálta a Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötői árképzését, a kikötőbérleti díjakat, s azt állapította meg, hogy az árbevételt és a költségeket figyelembe véve az árbevételre vetített eredmény, azaz a nyereség 17 százalék körül van. Ez a kikötőhelyenkénti 320 ezer forintos bruttó bevételt tekintve, egy kikötőhelyre körülbelül 45 ezer forint.

A vitorláskikötők üzemeltetése azonban rendkívül költséges. A kikötők folyamatos felújítást és karbantartást igényelnek, továbbá állandó, 24 órás kikötőmesteri szolgálatra van szükség. Ezt megköveteli egyrészt a vitorlázók kiszolgálása (pl. daruzás, víz- és áramvételezés, internetkapcsolat, vizesblokk, klub, parkosítás stb.), másrészt a szigorú környezetvédelmi és balesetvédelmi előírások betartása. A kikötők üzemeltetői 2004-ben mederhasználati díjként hajónként nem 50 ezer forintot, hanem 1000 forintnál valamenynyivel kevesebbet fizettek be a költségvetésnek (ez az összeg jelenleg 1000 és 2000 forint között van).

De fennáll a veszély, hogy a mederhasználati díj 50 ezer forintra nő. Ez több, mint az említett 45 ezer forintnyi nyereség, Ha ez az elképzelés megvalósulna, egyfelől ellehetetlenítené a kikötőfejlesztéseket, másfelől elkerülhetetlenné tenné a kikötőhasználati díjak fölemelését.

Dr. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója

Rólunk

Mióta az eszem tudom (64 éves vagyok), a napilapot mindig korán reggel kaptuk. A szüleimnél, majd később a munkahelyeimen is - amíg dolgoztam - a munkakezdés időpontjában "futottuk át" a sajtót. Így volt ez a Népszabadsággal is, egészen április 1-jéig, amikor is közölték velünk, hogy hatékonysági okok miatt a postás fogja az újságot kihozni, s előfordulhat, hogy ez a megszokott időpontnál később lesz. Akkor már rosszat sejtettem, mert én addig az újságot 7 óra körül kaptam, a postás pedig 11 és 12 óra között ér hozzánk. Sejtésem az elmúlt két hónapban valósággá vált, ritka az a nap, amikor 11 óra előtt megérkezne a lap. Márpedig a mai világban, amikor a tévécsatornákból, és az interneten ömlik a friss információ, a legjobb szándékkal is már csak "délutáni lapnak" nevezhetjük az újságjukat.

Tóth György

A Kis csapdák a digitális tévézésben című (június 23.) írás valóban csapda, legalábbis azon olvasónak, aki ebből praktikus televíziózási ismeretet szeretne kapni. A cikk érthetetlen az "utca embere" számára, akinek pedig - gondolom - az újságot szánják. Elszomorító az egészben az, hogy a szakmainak látszó írás valójában a felkészültebb, igényes olvasót sem elégíti ki, mert ez egy nívótlan műszaki halandzsa, ami nem igazán növeli a lapban közölt írások szakmai színvonala iránti bizalmat.

Dr. Kocsis Mihály

A telefonügyeletre érkezett:

- Nem értem, Sólyom László miért nem nyilatkozik a szombati erőszakos eseményekről. Azonnal reagálnia kellett volna.

- Felháborodtam a tojásdobálók bírósági ítéletén. A csőcseléknek sokkal súlyosabb ítéletet kellene kapnia, de már a bíróságok is jobboldali beállítottságúak.

- Nem értek egyet Tóth Ákos (Mérlegek, július 7.) cikkével. A rendőri vezetőket nem leváltani kell, hanem komoly társadalmi hátteret kellene biztosítani, hogy úrrá tudjanak lenni a nyilasmozgalmon.

- Az ORTT miért a nézőket bünteti azzal, hogy elsötétül a képernyő? Az RTL Klub, ha vét a szabályok ellen, ne sugározhasson reklámokat.