Sokadszor fut neki az elektronikus útdíjrendszer kiépítésének a kormány: a közlekedési tárca legújabb tervét a kabinet hamarosan tárgyalja. Ha a tetemes költségvetési bevételeket és a hazánkon áthaladó külföldi kamionok számának csökkenését ígérő előterjesztés szabad utat kap, az új rendszer kiépítésének pályáztatása fél év múlva megkezdődhet. A megtett úttal arányos díjakat számlázó hálózat 1063 kilométer autópályán és 5237 kilométer főúton épülne ki.

Az első elektronikus díjfizetési tranzakcióig még hosszú az út: a szakminisztérium előterjesztése szerint az első lépés az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. feldarabolása lenne. A 2008 decemberéig tartó előkészületek során az állami sztrádák üzemeltetését végző társaság projektcéggé alakítaná a kizárólagos tulajdonában lévő Kisalföld Autópálya Zrt.-t. Az átalakítása után már az Első Magyar Elektronikus Útdíjszedő (EMED) Zrt. néven futó eddigi alvótársaság tekintélyes hozománnyal vághatna bele új feladataiba.

Ha a kormány döntése megszületik, az ÁAK apportként cégének adná a matricás - rendszámalapú és időarányos - úthasználati rendszert, és az ennek ellenőrzését szolgáló infrastruktúrát. Az anyacégnél kizárólag a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése, fenntartása maradna. Emellett tőkeemelés formájában az EMED megkapná azt az összeget is az ÁAK-tól, amiből az elektronikus útdíjrendszer kiépíthető.

Egyelőre nincs válasz arra, hogy ez pontosan mennyi lenne. A szaktárca előterjesztésének készítői legfeljebb 30 milliárd forinttal számoltak, de a szakmai vélemények szerint a díjszedő rendszer akár 20 milliárd forintból is megépülhet. Bármennyi is lesz azonban a végszámla, az ÁAK forrásaiból a beruházás finanszírozható: önmagában az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. állami üzletrészének eladásából több mint 28 milliárd forint folyik be számlájára. Amit kiegészít az ÁAK többmilliárd forintos tőketartaléka is. A jóváhagyásra váró menetrend szerint az EMED januárban jelentetné meg az ED közbeszerzési eljárásának részvételi felhívását. Ez 2009 márciusában zárulna, míg az ajánlattételi szakasz júniusban fejeződne be. A legjobb ajánlatot adó rendszerszállítót szeptemberre választanák ki. A szerződéskötésre pedig - a beruházás időtervében már előre programozott közbeszerzési jogorvoslati eljárások lezárása után - decemberben kerülhetne sor. A tendergyőztes szállítónak egy éve maradna a díjszedő infrastruktúra kiépítésére. A 2011 januári bekapcsolást azonban több hónapnyi éles - tehát az úthasználók számára díjköteles - tesztelésnek kell megelőznie a hálózat egészén.

Erre szükség is lesz. Az Európai Unió (EU) néhány tagállamában már működő hasonló rendszerek ugyanis nem egyszerűek. Emellett a magyarországi rendszer bekapcsolásához még számos kérdésről döntésnek kell születnie. Így például a közlekedési tárca egy később megjelenő rendeletétől függ, hogy az ED rendszerben milyen járművek, mekkora díjat fizetnek. Egyelőre csak az biztos, hogy a személygépkocsik még évekig az átalánydíjas matricás rendszerben használhatják a sztrádákat. A tehergépkocsiknak és autóbuszoknak felszámított kilométerdíjakról viszont még nem mondták ki a végső szót.

Az aktuális elképzelések szerint a 3,5 tonnánál nagyobb kéttengelyes teherautók és autóbuszok a főutakat az ED bekapcsolása után is matricával használhatnák. Az autópályákon viszont 2010 közepétől elektronikusan fizetnének. Egy - az EU-tagállamokban alkalmazott - számítási módszer alapján kilométerenként 37 forintot. Az ennél nagyobb teherautók azonban az ED kiépülése után kikerülnek az átalánydíjas rendszerből. A 7,5 tonnánál nagyobb háromtengelyes tehergépkocsik a gyorsforgalmi utakat 41, a főutakat 26 forintért használhatnák kilométerenként. A 7,5 tonna feletti négy-, vagy ennél is többtengelyes kamionoknak pedig 46 forintba kerülne az autópályák, és 35 forintba a főutak kilométerének használata. Mindebből az uniós szabályoknak megfelelően a magyarországi telephellyel rendelkező fuvarozók kedvezményt kaphatnak.

A közlekedési tárca számítása szerint az ED bekapcsolása a közutak fenntartására, rendbetételére fordítható tekintélyes többletbevételhez juttathatja a költségvetést. Működésének első fél évben például több mint 33 milliárd forint plusz bevételt termelne. Végleges szolgálatba állítása után pedig az állami többletbevétel - az alkalmazott kilométerdíjaktól függően - meghaladhatná az évi 123-240 milliárd forintot is. További előny, hogy a matricás rendszer olcsóságát élvező, és hazánkon csak áthaladó kamionok jelentős része elkerülné a magyar utakat az ausztriai, illetve a németországi tarifákkal összevethető ED-díjak miatt.

Gépjárműellenőrzés az autópálya mentén. Két év múlva már csak a műszert nézik