Szintén csütörtökig változtathattak a jelentkezési lapon megjelölt intézményi sorrenden is. Ez azért nagyon fontos, mert minden diákot oda vesznek föl, ahová elsőként elegendő a pontszáma. A ponthatárok az idén minden korábbinál magasabbak lesznek, nem mintha nőtt volna a jelentkezők teljesítménye, hanem azért, mert az idén már más rendszerben számolják a pontokat - ezért egyébként nem is lehet majd a korábbi évek ponthatáraival összevetni az ideieket. Eddig ugyanis öszszesen 144 pontot lehetett összegyűjteni, az idén viszont már 480-at. Ebből 200-at tesznek ki a tanulmányi pontok: 100-at lehet szerezni a magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott tárgy utolsó két tanult év végi osztályzata összegének a kétszereséből, további 100-at pedig az öt érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga ad ki (egész számra kerekítve). A másik 200 pont az érettségi: a két felvételi tárgyként előírt vizsga százalékos eredményét veszik figyelembe. Így az érettségi eredmények felvételi pontokká történő átváltásánál senki nem veszít pontot - ahány százalékot elért a vizsgán, épp annyi pontja lesz. (Korábban egy bonyolult táblázat volt az átváltás alapja, a néhány százalékos teljesítménykülönbség pedig nem mutatkozott meg a felvételi pontokban.)

Az új pontszámítás további hozadéka, hogy nagy valószínűséggel nem lesznek torlódások a szakokon. Korábban előfordult ugyanis, hogy több, azonos pontszámú felvételiző jelentkezett egy adott szakra, mint amennyit föl lehetett volna venni. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán például a 2006-ban meghirdetett 40 férőhelyre 1209-en jelentkeztek, közülük 76 diáknak lett 144 pontja.

Így a ponthatár is 144 pont lett, és plusz állami támogatású helyek átcsoportosításával mind a 76 jelentkezőt fölvették. Az idén kicsi a valószínűsége annak, hogy hasonló eset megtörténik, hiszen most már egy-egy százaléknyi teljesítménykülönbség is más-más pontszámokat eredményez.

Arról, hogy milyen magas (vagy alacsony) ponthatárok születnek az idén, nem nagyon érdemes jóslatokba bocsátkozni. Egy biztos: legalább 160 pontot el kell érni a sikeres felvételihez, ez alatt senki nem juthat be a felsőoktatásba. A ponthatárok rengeteg tényezőtől függnek. Egyebek mellett attól, hogy hány fő vehető fel egy adott képzési területre, mekkora az adott intézmény vagy szak kapacitásszáma, hány hallgató jelentkezett arra a képzési területre, illetve az intézmény adott szakjára, a jelentkezők milyen pontszámot értek el, és hányadik helyen jelölték meg azt a szakot. Mindezt egy program veti össze, s így születnek meg július 24-re a ponthatárok. Késő estétől ezek a www.felvi.hu oldalról lesznek letölthetők, lapunk július 26-i Ponthatárok mellékletében közli azokat.

Az idén tavalyhoz képest 12 ezerrel kevesebben, valamivel több mint 96 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba: 80 százalékuk államilag támogatott képzésben szeretne tanulni. Közülük azonban csak 56 ezren nyerhetnek felvételt államilag támogatott férőhelyekre.

A felvételizők preferenciái szinte változatlanok. Csakúgy, mint tavaly, az idén is a legtöbb diák (22 299) a gazdaságtudományok képzési területére szeretne első helyen bejutni. Töretlenül második a műszaki képzési terület 12 167 pályázóval, harmadik a bölcsészettudomány (11 059), negyedik a társadalomtudományi képzési terület (8336), ötödik pedig a jogi és igazgatási terület (7771). A hatodik és a hetedik helyen azonban csere történt: az orvos- és egészségtudományi képzési terület (5411) megelőzte az informatikait (5173). A nyolcadik és a kilencedik helyen szintén csere történt: a művészeti (4572) megelőzte az agrárképzési területet (3989).

A diákok továbbra is a nagy tudományegyetemeket célozzák meg: első helyen a legtöbben (9166 fő) az idén is Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeretnének tanulni. A második a Debreceni Egyetem 6909 pályázóval, harmadik a Szegedi Tudományegyetem 6816, negyedik a Pécsi Tudományegyetem 6486 első helyes jelentkezővel. A legtöbb intézménybe az idén kevesebben jelentkeztek, az ötödik helyen álló Budapesti Corvinus Egyetem és a hatodik Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem azonban képes volt növelni első helyes jelentkezői számát.

Tavalyhoz hasonlóan most sem szabták meg előre, hogy az egyes intézmények egyes szakjaira hány hallgató vehető fel költségtérítéses és hány támogatott formában. Ehelyett egyetemenként, karonként és szakonként kapacitásszámokat adtak meg: vagyis azt, hogy összesen hány hallgatót képes fogadni az adott intézmény. Hogy ezeket a férőhelyeket végül milyen arányban töltik föl államilag támogatott, illetve költségtérítéses hallgatókkal, attól függ, hányan jelentkeztek oda és milyen eredménnyel. Minél több jó eredményű diák jelentkezik egy adott szakra, annál több lesz ott az államilag támogatott gólya - és fordítva.

A Corvinus Egyetem campusának bejárata.