A tűzszerészeket igyekeznek felkészíteni a legváratlanabb helyzetekre, és a legagyafúrtabb szerkezetek hatástalanítására is, ám az úgynevezett improvizált robbanótestek készítésének szakértők szerint csak a képzelet szab határt. Emiatt a tűzszerészek munkája a legnagyobb körültekintés mellett is rendkívül kockázatos. Ráadásul gyakori, hogy egyszerre több pokolgépet telepítenek, és amikor az első robbanás után megérkezik a biztosítást végző egység, a másodikat is működésbe hozzák.

Ez a módszer vezetett Kovács Gyula halálához, akit egy korábbi merénylet helyszínére riasztottak. A tűzszerész megtalálta ugyan a másodlagos robbanószerkezetet, és a robot segítségével el is vágták a kilógó vezetékeket, ám a berendezés a pokolgépet már nem tudta elvontatni, mert legfeljebb 25 kilós tömeggel képes megbirkózni. Amikor a katona kézzel próbált meg horgot erősíteni a szerkezetre, hogy azt az út közeléből eltávolítsák, bekövetkezett a valószínűleg távirányítóval kiváltott robbanás. A tűzszerésznek esélye sem volt, bár a legkorszerűbb, több mint negyvenkilós védőruhát viselte.

A szombati eset részletei nem ismertek, de a körülmények alapján valószínűsíthető, hogy most is valami hasonló történhetett. Nemes Krisztián ugyanis a hivatalos közlemény szerint még csak a helyszín felderítését kezdte meg, amikor a bomba felrobbant, tehát a szerkezethez vélelmezhetően hozzá sem nyúlhatott. Így könynyen lehet, hogy ezúttal is a távolból indították a pokolgépet, és a célpont maga a tűzszerész volt. A két tragikus eset hatására nyilván át kell értékelni az eddig alkalmazott módszereket, mert egyértelmű, hogy a hasonló támadások ismétlődésével kell számolni. Tökéletesen biztonságos megoldás viszont nincs, mert a terroristák találékonyak, gyorsan reagálnak, s teljesen kiszámíthatatlan, hogy legközelebb hol és milyen típusú pokolgépet helyeznek el.(L. K.)