Londoni magyar ismerősöm régóta úgy szervezi pesti útjait, hogy egyúttal a fogorvosához is ellátogathasson. Brüsszelből Budapestre visszatelepült belga-magyar barátom viszont ide utazik ki ugyanazért. Bár a belga szájdoktor jóval drágább a magyarnál (a Le Soir napilap magazinja nemrég részletesen beszámolt a belgák Sopron, Szombathely környéki "fogturizmusáról"), Zoltán fogait már régóta ő teszi rendbe.

Ezek persze magánrendelésekből vett példák, de jól érzékeltetik: az európaiaknak van rá igényük, hogy más EU-tagállamban kezeltessék magukat, és nem feltétlenül az ár az egyetlen szempont. Sok nyugat-európai nyugdíjas az év negyedét-felét tölti déli országokban, nem beszélve az egyszerű nyaralókról, cserediákokról vagy azokról az egyedülállókról, akiknek családtagjai külföldre költöztek. Ha azt akarják, hogy a kórházban meglátogassák őket, vagy családi körben lábadozhassanak, kelhetnek ők is útra. Megint mások eleve valamely határ közelében élnek: közelebb van külhonban a (gyakran jobb minőségű) rendelő vagy kórház, mint belföldön.

Akármi legyen is az indíték, az uniós polgárnak joga van a tagállamokon átnyúló ellátáshoz, még ha a társadalombiztosítások tagországi keretekben működnek is - szögezte le korábban az Európai Bíróság. Brüsszel adatai szerint Európa egészségügyi összköltségvetése évente ezermilliárd eurót tesz ki, és ennek egy százalékát adja csak a határon átívelő ellátás. A szabályok azonban nem világosak - látta be az Európai Bizottság, és néhány éve a később sok vihart kavart szolgáltatási irányelv részeként kívánta rendezni az egészségügyi ellátást is. Ám a nagy ellenállás okán beletört ebbe a bicskája. A helyzetet nemrég a ciprusi EU-biztosi váltás mentette meg: az uniós egészségügy új felelőse, Andrula Vasziliu úgy döntött, hogy jogszabályjavaslattal önt végre tiszta vizet a pohárba.

A tagállamok tanácsa elé kerülő tervezet szerint minden uniós polgár kezeltetheti magát külföldön. A költséget meg kell előlegeznie, majd annyit visszakap az összegből, amennyit saját tagállamának társadalombiztosítása amúgy is fizetne otthon. A "betegturizmustól" tartó tagországokat egy gumiszabálynak tűnő védzáradék óvná: "egyes esetekben" előzetes engedélyhez köthetnék a kifizetést. A pácienseket tagállami kontaktpontok segítenék például annak kiválasztásában, hol és mennyiért kapnák meg azt az ellátást, amit belföldön.

Rásegítésként az EU "e-egészségügyi" kezdeményezést is tett. Egyelőre tizenkét ország bevonásával (hazánk nincs köztük) Intelligens Nyílt Szolgáltatások (rövídítése: SOS) nevű számítógépes hálózatban lesznek hozzáférhetők a beteg- és gyógyszeradatok Európa orvosai számára - adatvédelmi garanciákkal. Az SOS 22 millió euró támogatást kap a következő három évben.

Máris több kritikát kapott Brüsszel nemrég közölt terve: sem a tagállamok, sem pedig szakmai és fogyasztóvédelmi szervezetek nem maradéktalanul elégedettek. - Az NHS (brit egészségbiztosító) fenntartja a jogot arra, hogy eldöntse, milyen külföldi kezelést finanszíroz, és milyet nem - közölte a londoni egészségügyi minisztérium. A botrányosan hosszú várólistáiról elhíresült NHS (amely sokszor már a halottakat értesíti ki, hogy végre esedékes a műtétjük) keresztmetszete éppen azért szűk, mert nincs benne elég pénz - attól pedig csak kevesebb lesz, ha azt a betegek külföldre hordják.

- A tagállamoknak fenn kell tartaniuk a jogot, hogy megtervezzék a szolgáltatásokat, és rendelkezzenek a forrásaik felett, mert így biztosítható az egészségügyi rendszerek pénzügyi életképessége - nyilatkozta Godfrey Perera, a szolgáltatókat tömörítő HOSPEEM főtitkára. Monique Goyens, a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet főigazgatója szerint "további egyeztetésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent az előzetes engedélyeztetés: nem vezethet zűrzavarhoz és a tagállamok közötti további egyenlőtlenségekhez".

Az európai zöldek részéről Jean Lambert EP-képviselő úgy véli: "A javaslatot az egészségügy magánosításának tágabb összefüggésében kell nézni. Nem szabad hagyni, hogy a mobilitás és a választás pozitívan csengő hívószavai a potenciális piacfelszabadítást maszkírozzák. Komoly veszély, hogy a piac uralma érvényesül." De Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő szerint a magyarok jól járhatnak. - Az új rendszer egyaránt szolgálja a magyar betegek és orvosok érdekeit. A betegek esetenként külföldi szolgáltatást is igénybe vehetnek, míg az orvosok Magyarországon is kezelhetnek jól fizető nyugati betegeket, és nem kell vendégmunkásként például Londonba ingázniuk - nyilatkozta.

Műtét előtti altatás egy lyoni kórházban