Július végén határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Ekkor derül ki, melyik egyetem és főiskola hány államilag támogatott képzésű hallgatót vehet föl. Sok vidéki főiskola ilyenkor lázas lobbizásba kezd, hogy legalább a pótfelvételin vagy a felsőfokú szakképzésben pluszhelyekhez jusson, s biztosítsa a fennmaradását. Arról "nem illik" beszélni, hogy túl sok a felsőoktatási intézmény, arról pedig még kevésbé - van, ahol a nívóval is baj van.

A bolognai rendszer bevezetése óta a kétpólusú főiskolai és egyetemi rendszer helyett egymásra épülő szintek alakultak ki: ez a felsőfokú alapképzés, a masterképzés és doktori képzés. A bolognai rendszer eleve hátrányos helyzetbe hozta a főiskolákat. Ennek oka elsősorban az, hogy a főiskolai szintű, hároméves, úgynevezett bachelorképzést nyitva hagyta az egyetemek előtt, miközben a 4-5. éves master-, továbbá a PhD-képzést megnehezítette a főiskolák számára - mondta érdeklődésünkre Puskás János, a szarvasi központú Tessedik Sámuel Főiskola rektora. E főiskola békéscsabai karán főleg műszaki, pénzügyi és számviteli szakembereket, Szarvason óvodapedagógusokat, tanítókat, agrármérnököket, Gyulán egészségügyi szervezőket és szociális munkásokat képeztek eddig, de a hagyományos képzések iránt csökkent az érdeklődés. E főiskolán tavaly 30 százalékkal esett vissza a hallgatói létszám. Vagyis: a túlélés esélyét a hallgatókért való sikeres verseny jelenti. A békésiek együttműködési megállapodást kötöttek tucatnyi középiskolával, amelyek hozzájuk irányítják majd végzett tanulóikat felsőfokú szakképzésre.

Ugyanígy tett a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola is, amely nemrég átvette a megyétől a gyöngyösi kereskedelmi szakközépiskola többségi tulajdonát, s más, borsodi, hevesi középiskolákkal is együttműködik.

Az alföldi főiskolák igyekeznek összehangolni a tevékenységüket: arra törekszenek, hogy a hallgatók egymást kiegészítő szakirányokat válaszszanak. Olyan új szakokat vezetnek be - a Tessediken például vállalkozás- és projektmenedzsmentet -, amelyek munkaerő-piaci szempontból vonzzák a hallgatókat. Próbálnak külföldről is hallgatókat csábítani. Ebben a közgazdászokat, vendéglátó-ipari és turisztikai szakembereket képző Szolnoki Főiskola is élen jár - tudtuk meg Füle István rektorhelyettestől. - Igaz, itt nem csak a szomszédos országok diákjai jöhetnek számításba - Kínában, Kazahsztánban és Vietnamban is toboroznak. Az idén nyáron tizenöt kínai diák kezdte meg a nyelvi előkészítőt Szolnokon. Több főiskola hazai vagy külföldi egyetemekkel szövetkezik, hogy masterképzést indíthasson. A szarvasiak például a gödöllői Szent István Egyetemmel, a szolnokiak egy külföldi universitassal tárgyalnak. Gyöngyösön más utat választottak: Magda Sándor rektor elmondta, hogy az agrár- és vidékfejlesztési karukon már megkapták a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyét az agrármérnöki mesterképzés elindításához, s folyamatban van a vállalkozásfejlesztési közgazdász-mesterképzés akkreditációja.

Mások a vállalkozók vagy az önkormányzat segítségében bíznak. A Kecskeméti Főiskola például sokat vár a Mercedes-gyár letelepedésétől. Danyi József rektor azt mondta: a főiskola három kara közül a műszaki kész arra, hogy olyan képzéseket honosítson, amelyek az autógyár igényeit veszik figyelembe a szakemberképzésben. A tanítóképző, amely az utóbbi időben az idegennyelv-oktatás felé nyitott, szintén új szerepet remél a nagyvállalat letelepedése után. Úgy tudják, a Mercedesnél gondot fordítanak arra, hogy a belső kommunikáció nyelve ne az angol, hanem a német legyen - ez új feladatot jelenthet.

A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola más módon kíván népszerűvé válni: neves szakembereket foglalkoztatnak oktatóként. Nemrég bővítették képzési palettájukat dzsesszzenei képzésekkel.

Nem hoztak azonnali intézkedést a Nyíregyházi Főiskolán, amit az idén 1984 hallgató jelölt meg elsőként a felvételi lapon - tavaly több mint háromezer.

Kovács Zoltán

oktatási rektorhelyettes szerint ez nem okoz működési válságot, így nem terveznek látványos "tűzoltást" sem.

Szolnok - szeptemberben már kíníi hallgatók is ülnek majd a padokban