- Atomerőművet biztosítani? Ez nagyjából olyan, mint az autóknál a kötelező biztosítás, illetve a casco - hasonlítja egy hétköznapi példához Bárczay András, az 1997-ben létrehozott Magyar Atompool alapítója, elnöke, miről is beszélünk. Ha például valami oknál fogva radioaktív anyag szennyezné el egy erőmű környezetét, az így okozott károkat a nukleáris kárfelelősség állja. Ha azonban megreped egy gőzturbina, szétesik egy trafó, s emiatt hónapokig nem működhet egy blokk, a javítás és a bevételkiesés árát az autósok esetében ismert cascóhoz hasonló biztosításból lehet fizetni.

Bárczay András tudomása szerint ma már a világ valamennyi atomerőművére kötnek biztosítást, ám ez nem mindig volt így. A csernobili atomerőmű 1986-os felrobbanásakor nem volt biztosítva. A nevezetes 2003-as paksi üzemanyag-túlhevüléssel járó dologi és kármentesítési költségek ára azonban már megtérült, köszönhetően annak, hogy a magyar nukleáris létesítményt 1998 óta biztosítják. Biztosítani lehet az atomerőművet terroristatámadások okozta károkra, természeti csapás hatásainak kivédésére. Egy valamire azonban nem: ha forradalom vagy háborús események miatt sérülne meg. Ezek az erőművek nagy értékű, veszélyes üzemek, ezért a biztosításuk is drága, de ennél jóval nagyobb az a tétel, amit bármilyen mizéria után a biztosítóknak ki kell fizetniük. Az OECD Nukleáris Energia Ügynökség a közelmúltban emelte meg a kárfelelősségi összeg minimumát 700 millió euróra.

Az igénybe vehető teljes kártérítési összeg egy atomkatasztrófa esetén elérheti a másfél milliárd eurót.

Ennyi pénze természetesen egyetlen biztosítónak sincs, ezért akár száz biztosító között oszlik meg ez a tétel. (A magyar atombiztosító csoport, azaz a Magyar Atompool vezető biztosítója az Allianz.) Ezek a biztosítók fizették meg a paksi atomerőműben megolvadt fűtőanyaggal kapcsolatos károkat és a kármentesítés költségét. Az összeg továbbra is titkos.

A Paksi Atomerőmű Zrt. a 2009. évi nukleáris kárfelelősség biztosítására a napokban kért nyilatkozatot. Káreseményenként százmillió SDR-t határozott meg az atomerőmű, úgy hogy a kártérítési limit évi 125 millió SDR. (Az SDR a Nemzetközi Valutaalap által 1970. január 1-jén bevezetett nemzetközi hiteleszköz: 1 euró 0,969246 SDR-rel egyenlő.) A nyertes a legalacsonyabb öszszegű ellenszolgáltatást vállaló biztosító lesz. De hogy Paks "cascója" mennyibe kerül az atomerőműnek, az szintén bizalmas adat. Annyit sikerült viszont megtudni, hogy a világon eddig bekövetkezett nukleáris események között a paksi rendellenesség, összegét tekintve az első háromban van. Bárczay szerint ehhez mérhető summát egy japán üzemzavar és egy amerikai káresemény miatt fizettek ki.

A 2003-as baleset napjaiban