Nem lehettek tévedésben tettük jogsértő voltát illetően azok a tojásdobálók, akiket kedden erre hivatkozva mentett fel a bíróság a garázdaság vádja alól. A terézvárosi jegyző még orvosolhatja a jogi fiaskót.
Újra kiadják a gyülekezési kiskátét
Tóth Mihály büntetőjogász, aki hosszú ideig ügyészként dolgozott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletének indoklását így kommentálta lapunknak: száz esetből egyszer, ha előfordul, hogy a bíróság azért menti fel a vádlottat, mert bizonyíthatóan tévedésben volt tettének jogi minősítését illetően. Az ő praxisában egyetlen ilyen eset fordult elő: még a 90-es évek elején Klapka Györgyöt mentette fel ilyen címen a bíróság az autócsempészet vádja alól. Klapka akkor egy neki címzett pénzügyőrségi állásfoglalást lobogtatva állította, elképzelni sem tudta, hogy amit tesz, bűncselekmény.
Kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróság négy embert azzal az indokkal mentett fel a melegfelvonuláson történtekért ellenük garázdaság miatt emelt vád alól, hogy a korábbi hasonló esetek után nagy nyilvánosságot kapott ügyészségi, rendőrségi döntések és sajtónyilatkozatok alapján megalapozottan alakult ki bennük az a meggyőződés, hogy a tojásdobálás belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Tóth Mihály szerint ez már azért sem lehet helytálló megállapítás, mert a szabálysértési jog tiltja a dobálást. Nem csupán a tojásdobálást, hanem általában minden tárggyal való dobálódzást.
Az SZDSZ nem tud támogatni olyan törvénymódosítást, amely korlátozná a szabadságjogokat, de a jogvédő intézkedések mellé oda tud állni - közölte tegnap Fodor Gábor, a liberális párt elnöke, miután jogvédő és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Az MSZP budapesti elnöke a gyülekezési törvény módosítását szorgalmazta tegnap. Burány Sándor javaslatának lényege, hogy egy időben, egy helyen egy tüntetést és egy ellentüntetést ne lehessen megtartani.
Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntetőkollégiumának vezetője a Klubrádió Kontra című műsorában kijelentette: a szombati tojásdobálás erőszakos magatartás volt, ez pedig bűncselekményi szintre emeli a cselekményt.
A szabálysértési törvény felhatalmazása alapján 1999 decemberében elfogadott és kihirdetett, az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet 9. paragrafusának b) pontja szerint, "aki tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható".
Tóth úgy véli, komolytalan, de nem vethető el az a védekezés, ha valaki nem tudta, hogy a tojásdobálás nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába. A szabálysértési törvény és a hozzákapcsolódó kormányrendelet már évek óta hatályban vannak, s azok nem ismerete nem mentesít senkit a büntetni rendelt cselekményekért kiszabható büntetés alól.
Büntetőjogi szempontból korántsem mellékes, hogy mit dob el a szabálysértő, ebben az esetben sima, avagy valamilyen anyaggal, vegyszerrel töltött tojást. Hivatalos szakértői véleményt még nem kapott ugyan a rendőrség arról, hogy a melegfelvonuláson eldobott "töltött tojásokat" pontosan milyen anyaggal töltötték.
Jogászok szerint általánosságban annyi mondható el, hogy amennyiben a tojást élet kioltására alkalmas anyagokkal töltik meg, a tojástöltők és a hajigálók több emberen elkövetett emberölésért, vagy (ha nincs halálos áldozat) annak kísérletéért vonhatók felelősségre. Ha például ólommal, az eredménytől függően súlyos vagy könnyű testi sértésért. Kérdés, jár-e azért pluszbüntetés, ha csak bűze van az adalékanyagnak, de nem ártalmas. Egy biztos: a sima tojás esetében garázdaságért, vagy - a keddi ítéletek fényében - tárgyak másokat veszélyeztető eldobását szabálysértésnek minősítő kormányrendelet alapján vonható felelősségre a hajigáló.
A Népszabadság úgy tudja, a rendőrség a soron következő rendzavarással fenyegető utcai rendezvények előtt újra kiadja gyülekezési kiskátéját, s abban már az is olvasható lesz, hogy a tojásdobálás a rendezvény ideje alatt nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába.
