A két cég kölcsönösen egymás legfontosabb "fékentartója" a térségben, az összeolvadással ez megszűnne, olvasható az uniós versenyügyi szakértők 134 oldalas jelentésében.

A Mol-nál úgy reagáltak: "A Bizottság néhány hét múlva fogalmazza meg a végleges álláspontját, addig a vizsgálat folyamán megjelenő híreket a Mol nem kommentálja".

Az OMV a maga részéről szintén azt jelezte, hogy tartalmilag nem kommentálja a bizalmas uniós dokumentumot, ugyanakkor nézete szerint ebben a szakaszban az indiszkréció "aggasztó". Az OMV egyik szóvivője - akit az APA idézett - úgy nyilatkozott: "nézetük szerint most az EU versenyhivatalát kell porondra szólítani, mert a bizalmi szabályok betartása fontos az egész folyamat egyensúlya szempontjából". Mint mondta, nem tudni, ki rejtőzhet a bizalmi szabályok megszegése mögött, de "a Mol vezetése a múltban sem éppen a finom pengeváltással tüntette ki magát az OMV-vel folyó vitában".

Aggodalomra okot adónak nevezte a szóvivő azt a tényt, hogy "nyilvánvalóan egy részes fél szegte meg a bizalmi szabályokat" és ezzel azt mutatja, hogy "egy alapos és nyugodtan folyó versenyjogi vizsgálat neki egyáltalán nem érdeke".

Ugyanakkor Jonathan Todd, az uniós versenyügyi főigazgatóság szóvivője közölte: a Bizottság soha nem kommentál folyamatban levő összefonódási vizsgálatot.

Az OMV várhatóan ellenvéleményében igyekszik majd meggyőzni a bizottságot, illetve javaslatokat tenni a bizottság által jelzett problémák orvoslására, írja a Reuters.

Az esetleges egyesülés révén az OMV, amelyé a schwechati finomító, megszerezné a Mol százhalombattai finomítóját, illetve a pozsonyi Slovnaft finomítót is. Mivel mindhárom finomító képes kerozinnal ellátni a bécsi repülőteret, egyetlen tulajdonos esetén megszűnne közöttük a verseny, a bizottsági dokumentum szerint. Ez a bírálat fölveti annak lehetőségét, hogy az OMV-nek adott esetben meg kellene válnia az egyik finomítótól, hogy az üzletet Brüsszel jóváhagyja, jegyzi meg a hírügynökség.

Az unió ellenvetésében az egyes termékeket és az egyes országokat érintően részletesen értékeli a helyzetet. Ezek szerint az OMV által javasolt egyesülés következtében Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában korlátozottá válna a verseny a benzin, a dízelolaj, a fűtőolaj és a kerozin piacán. A versennyel kapcsolatban komoly gondok merülnének fel a magyar és a szlovák aszfaltpiacon, és a benzin valamint a dízelolaj magyarországi, szlovákiai és romániai forgalmazásakor, állítja a bizottság.

A bizottsági dokumentum csak egy ízben említi a földgázpiacot, állítja a Reuters.

Az OMV arra kérte a bizottságot, hogy a piacot egészében tekintse át, a német-dán határtól és a Benelux-térségtől a Fekete-tengerig terjedően, az OMV szerint ugyanis az egész Európára kiterjedő termelés korlátot szab az OMV és a Mol áremelésének. A bizottság elvetette ezt az érvet, mondván, hogy Európában 10 százalékos árkülönbségek vannak. Ezért a bizottság nemzeti piacokra bontva végezte el vizsgálatát. A bizottság szerint "ez az árkülönbség nemcsak az európai méretű piac hiányát bizonyítja", szemben az OMV állításával, hanem a nyugat-európai termelők közép-európai piacok iránti érdeklődésnek hiányát is.

A bizottság elemezve a két cég versenyhelyzetét, a Mol érvelését fogadja el, amely szerint a két társaság csaknem egymás tükörképe.

A két olajtársaság tavaly óta, azóta vitázik egymással, hogy az OMV nyilvánosságra hozta vételi szándékát. Az OMV - mint a Reuters írja - azért szeretné egyesíteni erejét a Mol-lal, hogy ellenálljon az orosz és a nyugat-európai olajmultik nyomásának. A Mol szerint viszont az üzlet rontaná a részvényesek tulajdonának értékét.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban kifejtette, hogy a vállalat álláspontja szerint az OMV megkeresése komoly versenyjogi aggályokat kelt: nem szolgálja a fogyasztók érdekeit, ráadásul korlátozza a régióban lévő versenyt, mintsem egy hatékonyabb piac kialakítását elősegítené.

Mosonyi György vezérigazgató korábban úgy vélte: az osztrák OMV elképzelte, Mollal való összefonódás brüsszeli versenyjogi vizsgálatából - amelyet az OMV kezdeményezett az Európai Bizottságnál - a szakértők számára is egyértelművé válik majd, hogy a két cég egyesülése miatti veszteség - amely 300-400 millió eurós nyereségcsökkenésben jelenne meg - legalább akkora lenne, mint a fúzió esetleges előnye. Ezenkívül monopolhelyzet jönne létre Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában, ezért a cég kénytelen lenne eladni olajfinomítóinak egy részét. A finomítói kapacitásokon túl a benzinkúthálózat is problémás lehet a Mol szerint, ugyanis, mint Ferencz I. Szabolcs, a Mol szóvivője korábban kijelentette: a két vállalat egyesülésével olyan társaság jönne létre, amely Ausztriában a benzinforgalmazás 67 százalékát, Magyarországon viszont a 97 százalékát ellenőrizné.

A vezérigazgató hangsúlyozta: az OMV négy éve javasolja a két cég fúzióját, amelyre a Mol többször is úgy reagált, hogy rossz ötletnek tartja. Magyarország több együttműködést is javasolt harmadik országban, de az osztrákok csak az egyesülésről szerettek volna tárgyalni. Az OMV kényelmes helyzetben van hazájában, és a vezetői úgy gondolták, hogy az egyetlen kelet-európai konkurens felvásárlása a legjobb mód a fejlődésre - tette hozzá.

(MTI)