Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében számos kifogásolnivalót talált a 2007-ben befejezett autópálya-építéseknél. A számvevők öt gyorsforgalmi útszakasz megvalósulásának késése, az egységes stratégia és a költségek előzetes meghatározásának hiánya, a belső működési szabályok hiányosságai, illetve a költségvetés számára nem a legjobb megoldást kínáló szerződések miatt bírálták a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t.

A legnagyobb visszhangot az a megállapítás keltette, miszerint az M7-es kőröshegyi völgyhídjának megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt.

- A kőröshegyi viadukt szükségességét az ÁSZ nem kérdőjelezte meg - jelentette ki ezzel kapcsolatban lapunknak Kemény Emil. A számvevőszék főigazgató-helyettese szerint vizsgálati jelentésükben a többi között arra világítottak rá, hogy a sztrádahídnál születhetett volna az állami költségvetés számára olcsóbb megoldás is az M7-es foghíjának betömésére. Jelentésükkel az állami nagyberuházások feltételrendszerének egyértelművé tételét szeretnék elérni. A főigazgató-helyettes szerint ez azért lenne indokolt, mert a NIF a jogszabályi környezet ellentmondásai miatt kénytelen "gúzsba kötve táncolni". A nagy infrastrukturális projektek költségvetés számára leghatékonyabb lebonyolításának ugyanis jelenleg elsősorban a törvények szabnak gátat. Ezért az ÁSZ javasolta, hogy a kormány tegyen lépéseket az autópálya-törvény módosítására.

De fontos az is, hogy megszülessen a közérdekűségről szóló törvény. A magyar költségvetés ugyanis nem elég gazdag ahhoz, hogy a sokszor több tízmilliárd forint összértékű infrastrukturális beruházásokat egy-egy kiskerttulajdonos akár két-három évig is feltarthassa kifogásaival.

A NIF egyetért az ÁSZ jelentésének alapállításaival. Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató szerint a számvevők nem támadták törvénysértés vagy akár saját belső szabályai megsértése miatt az állami infrastruktúra-fejlesztő céget. Elismerte: az ÁSZ észrevételeinek megfelelően elvben lett volna lehetőség arra, hogy az M7-es Kőröshegynél viadukt nélkül épüljön meg. A költségvetés számára olcsóbb - egy alagút és egy kisebb viadukt építésével számoló - tervhez azonban a nyomvonal, az önkormányzatok hozzájárulása, a környezetvédelmi és az építési engedély egyaránt hiányzott.

Az ÁSZ jelentésében felemlegetett, a Balaton partjától távolabb, 20-30 kilométerre futó pálya megvalósítása pedig csak ötlet szinten létezett. Fel nem mért költségei ezért nehezen lennének összevethetők a megvalósult megoldáséval.

Reményik egyetértett azzal az ÁSZ-megállapítással is, hogy szerencsésebb lett volna, ha a dunaújvárosi Pentele híd az M8-as autópályával együtt épül meg. (Utóbbihoz a pénzforrások és az engedélyek egyaránt hiányoztak.) Szerinte az egyelőre csak az M6-os autópályát az 51-es főúttal összekötő híd megépítésénél rosszabb megoldás lett volna, ha beruházását az M8-as érkezéséig elnapolják.

Egyes megállapításaival ugyanakkor az ÁSZ nyitott kapukat dönget. Ilyen például az a javaslat, amely szerint a nagy infrastrukturális beruházásokat megelőzően részletes költségbecslésnek kell készülnie.

A 2007-ben átadott beruházások előkészítését ilyen kalkulációk még nem előzték meg, a most folyó fejlesztések pályáztatása ellenben ilyen számítások nélkül nem kezdődhet meg. Azt viszont a NIF szakértői továbbra is vitatják, hogy a nagyberuházásoknál célszerűbb lenne a jelenleg alkalmazott átalánydíjas szerződések helyett egységáras szerződéseket kötni a kivitelezőkkel.

A völgyhíd még építés közben. Messziről már másként látszik