Szeptembertől ismét beindulhatnak a bankok a reklámpiacon - valószínűleg a nagyobb pénzintézeti marketingaktivítás lesz az egyik következménye az Európai Unió normáihoz szabott új, a fogyasztókat védő jogszabálynak. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt június elején fogadta el az Országgyűlés az egyikeként azon néhány javaslatnak, amelyet a kisebbségben lévő kormány átvitt a parlamenten. A közös, jó cél, a fogyasztók védelme a tervezet mellé állította a pártokat, a törvényt egyetlen - független - honatya tartózkodása mellett fogadták el, vagyis: teljes egyetértésben.

A jogszabály maga elvileg nagyobb szigort jelent, a pénzügyi területen azonban inkább némi engedményt. Szeptembertől - a hatályba lépéstől kezdve - ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeli a fogyasztók jogainak érvényesülését a hozzá tartozó - banki, biztosítói, befektetési szolgáltatói - területeken. Így például a PSZÁF feladata lesz megítélni azt is: reklámjaikban megfelelően tájékoztatták-e a fogyasztókat a pénzügyi intézmények.

Ezt a munkát eddig a Gazdasági Versenyhivatal látta el, az utóbbi időben igencsak szigorúan fellépve a banki termékmarketinggel szemben. A GVH hadjáratot hirdetett például a hitelkártya-reklámozásban elterjedt gyakorlat ellen, amelyben szerinte a pénzintézetek nem kellő mélységben hívták fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy a kölcsönpénz nem minden esetben használható 40-45 napig "ingyen". (Például: ha az ügyfél nem fizeti vissza határidőre a hitelösszeget, akkor a "kamatmentes" másfél hónapra is számolhatják a kamatot. Vagy ha az ügyfél nem vásárol, hanem készpénzt vesz fel a kártyájával, akkor egyáltalán nincs kamatmentes időszak.). A hivatal bírságolt a befektetési termékek reklámja és a lakáshitel-feltételek megváltoztatása miatt is.

A parlament szakbizottságának június közepi ülésén a beszámolók szerint a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetője a területet érintő panaszok nagy számáról beszélt, és arról: a tőkeerős cégek óriási kampányokat folytatnak a forgalmuk növelésére miközben nagyon alacsony szintű a fogyasztói tudatosság. A hivatal tavaly 505 millió forint bírságot szabott ki a pénzügyi szektorban fogyasztók megtévesztése címén - ez a teljes múlt évi bírságösszegnek majdnem a negyede, az ilyen okból megítélt büntetéseknek majdnem a fele. Pedig a tavalyi 70 fogyasztói megtévesztéssel foglalkozó határozatból csak húsz érintette a pénzintézeteken - vagyis az ügyek kevesebb mint 30 százalékát tették ki a bankokkal kapcsolatos eljárások, de innen jött össze a bírságok fele. (A GVH bírságai a központi kasszát gazdagítják.)

A bankok nehezményezték a hivatal tevékenységét. Szerintük ugyanis a GVH csupán büntetett, és nem adott iránymutatást arról, mi is volna a jogkövető magatartás. Döntéseiből lehetett kiindulni, ám ezek szerintük szinte betarthatatlan követelményeket támasztottak. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója arról panaszkodott lapunknak tavaly novemberben, hogy "olyan részletes tájékoztatást várna el a hivatal a bankoktól egy reklámban, amit máshol nem: mintha a gyógyszergyártóktól azt követelnék, hogy az összes mellékhatást és a beszedési előírást is olvassák fel egy pár másodperces hirdetésben."

A bankok azonban tehetetlenek voltak a GVH eljárásaival szemben. A nagy összegekre bírságolt OTP például csak annyit ért el a bíróságon, hogy a hivatalnak a rá kirótt bírság összegét felül kelljen vizsgálnia. Az érvelésének többi részét - hogy a reklámjában lehetőségként és nem mindenképpen igénybe vehető szolgáltatásként emlegette a magasabb betéti kamatot, vagy a hitelkártya kamatmentes időszakát - a bíróság elutasította.

Szeptembertől azonban a reklámügyekben a pénzügyi szolgáltatók már egy másik hatósággal találhatják szembe magukat. Azt nem lehet még tudni, hogy a PSZÁF engedékenyebb lesz-e a versenyhivatalnál - az új törvény betartásával foglalkozó osztályt is csak most hozzák létre. Az mindenesetre valamit azért elárulhat, hogy a felügyelet inkább a pénzügyi közvetítők szerepét látja most problémás pontnak. A hitelközvetítők tevékenysége ugyanis szabályozatlan, nincs képzési követelmény (az se tud többet a termékről, aki eladja), miközben egyre inkább a közvetítők forgalmazzák a banki termékeket. Így olyanokat is rábírhatnak a bankváltásra vagy a hitelfelvételre akiket egyébként nem kellene. A PSZÁF mindenesetre célvizsgálatot tart az ügyben.

Időközben azonban a GVH is megtalálta az újabb fogást a bankokon: a pénzintézeti törvény módosítását kezdeményezte június végén, vagyis a változások elfogadása után. Az ügyfelek számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosításokat szeretnék meggátolni - annak ellenére, hogy a kérdéssel a szektor maga is meglehetősen sokat foglalkozik - bár vélhetően nem a teljes tiltás szándékával. A Bankszövetség önszabályozás keretében rendezné a kérdést - mikor, hogyan kell az általános szerződési feltételek módosításáról értesíteni az ügyfelet, hogyan kell lehetőséget teremteni ez esetben a szerződés felmondására. A pénzügyi felügyelet pedig ebben a témában is átfogó vizsgálatot tart. Igaz: álláspontja szerint lehetne módosítgatni, de csak megfelelő indokkal, és nem egyenlőtlen feltételek mellett.

Bankmatricás autó egy korábbi Sziget Fesztiválon. Átmennek