Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyetlen döntésében sem kötelezi az emberi jogok európai egyezményéhez csatlakozott államokat arra, hogy a saját belső jogukat módosítsák, csupán figyelmeztet arra, ha a strasbourgi fórum az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal ellentétes nemzeti szabályokkal találkozik - mondta kérdésünkre Baka András, egykori strasbourgi bíró a vöröscsillag-ítélet kapcsán. Emlékeztetőül: a bíróság szerint sérti a szólásszabadságot az a magyar szabályozás, amely a vörös csillagot a tiltott önkényuralmi jelképek közé sorolja.
Nem kötelez a vöröscsillag-döntés
Baka András szerint az Emberi Jogi Bíróság ítélete miatt sem kell a vörös csillag viselését tiltó hazai rendelkezést megváltoztatni, de ebben az esetben a magyar állam azt kockáztatná, hogy a hasonló ügyekben sorozatosan pert fog veszíteni. Magyarország tehát Baka szerint jól teszi, ha módosítja a szabályozást. A bíróságoknak ugyanis a strasbourgi döntést közvetlenül alkalmazniuk kell. Vagyis: ha a vörös csillag viselésével kapcsolatban hasonló vádemelés érkezik, a döntésre figyelemmel kell eljárniuk.
A tiltott önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos Btk.-rendelkezést az Alkotmánybíróság 2000 májusában hozott határozatában nem kifogásolta, ám a testületnek Baka szerint most nincs tennivalója. Nem kell felülvizsgálnia saját korábbi határozatát, ám ha a vörös csillaggal kapcsolatban esetleg újabb beadvány érkezne, akkor figyelemmel kell lennie a strasbourgi ítéletre.
Baka nem tartja kizártnak, hogy a vörös csillag viselése bizonyos esetekben továbbra is törvénysértő lehet. Általános tilalma régi munkásmozgalmi jelképként bizonyosan nem fogadható el, ám ha egyértelműen a kommunista diktatúra szimbólumaként jelenik meg, szerinte kivételesen akár üldözhető is lehet. Az viszont, ha valaki az utcán viseli ezt a jelvényt, mostantól kezdve nem büntethető.
A kormányszóvivő tegnap bejelentette: a kormány nem kíván fellebbezni vöröscsillag-ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagytanácsánál.
