Hétfőn mutatták be sajtóértekezleten a két jegyzetfüzetet, több fekete-fehér fotóval egyetemben, amelyet a dél-amerikai ország központi bankjának egyik széfjében őriztek - gyakorlatilag elfelejtve - 1986 óta. Mint a Reuters jelentette, Pablo Groux bolíviai kulturális miniszterhelyettes most azt fejtegette, hogy bár a naplónak több átirata is napvilágot látott, a nagyvilág most szembesülhet első ízben az eredeti dokumentummal. A napló a nyolcvanas években egy londoni árverésen tűnt fel, ekkor tudta Bolívia visszakövetelni.

Az argentin származású, kezdetben orvosnak készülő Guevara Fidel Castro gerilláinak oldalán vett részt a Batista-diktatúra megdöntésében, majd különböző kormányzati posztokat töltött be. Utóbb az intézményesülő kubai forradalom helyett saját elhatározásából nemzetközi feladatokra vállalkozott. Kubában hírzárlat övezte Guevarát, majd csak az 1967. május elsejei felvonuláson hangzott el, hogy "valahol Latin-Amerikában szolgálja a forradalom ügyét". Valójában 1966 novemberétől már Bolíviában tartózkodott, s ennek a gerillaakciónak az eseményeit rögzítette 1967. október 7-ig. A következő nap sebesülten fogságba esett, majd 24 órával később kivégezték.

Naplóját elsőként 1968-ban Kubában adták ki: az egymást követő három kiadás 250 ezer példányban azonnal elkelt. Annak idején a Kádár-rendszer, amely Moszkvához hasonlóan nem értett egyet a gerillaakcióval, csak számozott példányban a pártkáderek informálására adta ki magyar nyelven. A naplóhoz írt előszavában Fidel Castro elismerte, hogy néhány oldal fotókópiáját nem kapták meg. (Utóbb derült ki, hogy Argüedas bolíviai belügyminiszter - akinek irányítása alatt készültek a fotómásolatok a CIA-nak - juttatott egy kópiát Havannába.) A naplóból egyébként kiderült, hogy Che Guevara 50 fős gerillacsapata végig elszigetelt maradt: a környékbeli bolíviai parasztok bizalmatlanok voltak, a Moszkvához igazodó helyi kommunista párt főtitkára pedig a gerillakísérlet ellen volt.

Mióta a Time magazin a XX. század kiemelkedő személyiségei között említette Guevarát, a Castro-rendszert gyűlölő kubai emigránsok Miamiban mindent elkövetnek a Che-mítosz lerombolására, s vádjaikat átveszik másutt is, értetlenkedve, miként lehet, hogy halála után négy évtizeddel is oly sokan ragaszkodnak idoljukhoz. Most emeltek szobrot szülőhelyén, az argentin Rosarióban, valamint egy hét méter magas, három tonna súlyú emlékművet a bolíviai El Altóban.

Az eredeti naplókötetek