Az egyezség bevezető része leszögezi, hogy "a tömegpusztító fegyverek és hordozói, elsősorban a ballisztikus rakéták terjedése komoly veszélyt jelent a partnerekre (Csehországra és az Egyesült Államokra - a tud. megj.), továbbá szövetségeseikre, a nemzetközi békére és a biztonságra". Ennek elhárítását szolgálná a csehországi távolfelderítő lokátor.

A támaszponton egyszerre legfeljebb 250 amerikai katona szolgálhat. Az amerikai parancsnoknak lesz cseh partnere, aki azonnal megkap minden szükséges információt a radarbázis megfigyeléseiről, ám annak munkájába nem avatkozhat be. Kívüle cseh állampolgárok csak rendkívüli események során léphetnek a támaszpontra.

Az egyezség olyan feltételezett esetet is megemlít, amikor több rakétát lőnek ki, mint ahány ellenrakéta van. Ilyenkor néhányat hagynak becsapódni, de sosem Csehország területén. Prágai szakértők kiemelik: ilyen biztonsági garanciát eddig csak az angolok és a dánok kaptak Európában. Egy másik dokumentum szerint a cseh kutatók a legjelentősebb amerikai katonai és tudományos projektekbe bekapcsolódhatnak. Václav Klaus államfő bejelentette, ha a prágai parlament jóváhagyja a szerződést, akkor ő azt gondolkodás nélkül aláírja, mert az egyezség Csehország érdekeit és biztonságát szolgálja. Arról nem tudtak még megállapodni, hogy az amerikai vagy a cseh jogrend érvényes-e a támaszponton, vagy mi a helyzet akkor, amikor az amerikai katonák eltávozáson lesznek. Washington nem óhajt Prágának áfát fizetni a támaszponton felszerelt eszközökért, miként adót sem katonái béréből. A cseh partner főleg az utóbbihoz ragaszkodik.

Az ismert jellel tiltakozott egy tüntető tegnap a prágai Vencel téren