"Az Európai Uniónak nincsenek meg rá az eszközei, hogy méltó módon fogadjon minden bevándorlót, aki a jobb életben reménykedik. A bevándorlás megszervezésének ezért figyelembe kell vennie Európa befogadóképességét a munkaerőpiac, a lakhatás, az egészségügyi, az oktatási és a szociális szolgáltatások vonatkozásában" - áll az európai bevándorlási és menekültügyi paktum preambulumában, amelyet Cannes-ban fogadtak el az uniós belügyminiszterek. Informális tanácskozásról lévén szó, ez egyelőre előzetes politikai jóváhagyást jelent - a végső igent az októberi EU-csúcs mondhatja ki.

A szövegben Nicolas Sarkozy francia államfő - jelenleg a huszonhetek soros elnöke - a "megválogatott bevándorlásról" már részben gyakorlatba is ültetett elképzelései köszönnek vissza. Lényegük: jöhet a szakképzett bevándorló, akire szükség van a munkaerőpiacon, a többieknek viszont, így a családegyesítési alapon érkező eltartottaknak, kívül tágasabb. A paktum tervezete nyilvánvaló válasz a Nyugat-Európában általánossá vált bevándorlásellenes hangulatra. Jelenleg mintegy nyolcmillió törvénytelen bevándorló él az EU területén. Az unióban csak 2005-ben 650 ezer, lejárt vízummal rendelkező vagy törvénytelenül belépett személy, illetve elutasított menedékkérő hazatoloncolásáról döntöttek. De ebből mindössze 212 ezer esetben tudtak a hatóságok érvényt szerezni a repatriálásnak, s csak minden ötödik persona non grata távozott önként. A bevándorlási paktum egy különösen vitatott eleméről, a toloncirányelvről az EU-tagállamok nemrég már döntöttek is: a nemkívánatos migránsok négy hetet kapnak az önkéntes távozásra, majd egyszerűen kirakhatók, másfél évre őrizetbe vehetők (a kiskorúak is), öt évre kitilthatók. A törvénytelen migránsok, "papír nélküliek" többsége általában látogató családtag, aki vízuma lejártakor "elfelejt" hazatérni. A médiában a fékezhetetlen bevándorlás példája Lampedusa szigete, ahová nap mint nap több százan érkeznek Afrika partjaitól lélekvesztőkön.

Ugyanakkor Európának szüksége van a dolgos kezekre a "nyugdíjbomba", a demográfiai egyensúly megbomlása miatt. Becslések szerint az elöregedő földrésznek 56 millió külső munkavállalóra lehet szüksége 2050-ig. Az átlagos gyerekszám még a gyermekáldásban leginkább bővelkedő íreknél és franciáknál sem éri el a kettőt. Az EU az amerikai zöldkártya-program mintájára kék kártyát vezet be a képzett munkaerő Európába érkezésére. Viszont az, hogy a tagállamok kiket fogadnak, nem brüsszeli, hanem nemzeti hatáskör.

Cannes-ban két ponton alakult ki vita - majd kompromisszum. Az egyik, hogy eredetileg a francia EU-elnökség eltanácsolta volna a tagállamokat a "papír nélküliek" helyzetének tömeges törvényesítésétől, de spanyol követelésre ez finomodott: csak "bátorítják" az esetről esetre történő jóváhagyást. A másik vitatott kérdés az volt, hogy - holland példára - elő lehet-e írni a bevándorlóknak kötelező integrációs (nyelvi-országismereti) vizsgák letételét vagy sem. Végül ezt elvetették.

Magyarország elviekben támogatja, jó iránynak tartja a francia javaslatokat - közölte Draskovics Tibor belügyminiszter, aki a salzburgi együttműködési fórum soros elnökeként nyolc további állam (a visegrádiak, valamint Ausztria, Bulgária, Románia, Szlovénia és az EU-n kívüli Horvátország) véleményét is képviselte. Hazánknak elsősorban az a fontos - hangsúlyozta -, hogy amennyiben az Európai Unió kvótákkal megnyitja határait a bevándorlók előtt, akkor a régi tagországok szüntessék meg a belső munkaerőpiacon még meglévő korlátozásokat, a magyar munkavállalókat még érintő versenyhátrányokat. A magyar diplomácia azt is szorgalmazza - mondták el lapunknak brüsszeli szakdiplomaták -, hogy a külföldiek érkezésére a fogadó társadalmat is fel kell készíteni.

A Kanári-szigeteken partra vetődött migráns imádkozik