Az agrártámogatásra elkülönített, ám nem felhasznált pénzt irányítaná át Barroso az élelmiszerválság által leginkább sújtott térségbe, és vetőmaggal, illetve műtrágyával segítené az afrikai élelmiszer-termelés fellendítését. Barroso ezzel a júniusban, Rómában megrendezett csúcstalálkozón kialakult álláspontot követte. Akkor a résztvevők úgy döntöttek, a kistermelőket segítik, mellyel újjáépíthetik az élelmiszer-termelést a fejlődő országokban, s enyhítik az élelmiszerválságot.

A mezőgazdaság elmaradottsága miatt ugyanis Afrikában az elmúlt évtizedekben alig nőtt a termelékenység. A rossz minőségű vetőmag, az öntözőrendszerek hiánya és a fejletlen technológia mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Afrika élelmiszer-behozatalra szorul. Amellett, hogy kevés a termés, egy nemrég közzétett brit tanulmány szerint annak 40 százaléka meg is semmisül a helytelen kezelés és szállítás következtében még azelőtt, hogy eljutna a fogyasztókhoz. Az élelmiszerárak emelkedése pedig nehéz helyzetbe hozta az importgabonát fogyasztó afrikaiakat és a legszegényebbeket segélyező nemzetközi szervezeteket is. A Világbank jelentése szerint hatmilliárd euróra lenne szükség azonnal a rászorulók megsegítésére, s az élelmiszerek drágulása miatt további 105 millió ember (közülük 30 millió Afrikában) csúszhat a szegénységi küszöb alá. Szudánban a fegyveres különítmények támadásai miatt akadozik a segélyszállítás. Szomáliában pedig a hét végén meggyilkolták az ENSZ fejlesztési programjának vezetőjét, Osman Ali Ahmedet.

A bioüzemanyagok támogatói (USA, Brazília) szerint a bioetanol-termelés csupán a drágulás 2-3 százalékáért felelős, a Világbanknak a brit sajtó számára kiszivárogtatott jelentése szerint azonban háromnegyedéért. Több más elemző központ pedig az előbbi kettő közé teszi ezt az értéket. A londoni elemző intézet, a Chatham House azonban úgy véli: a drágulásnak legalább feléért a felzárkózó gazdaságok, például India és Kína növekvő fogyasztása felelős.

Ugandában esőzések miatt kellett a segély